tag:blogger.com,1999:blog-46979219289613659272024-02-07T21:33:27.256+05:30Tech ලන්තයතොරතුරු තාක්ෂණ ලෝකයේ සැරිසරමුTech ලන්තයhttp://www.blogger.com/profile/17395067974404768436noreply@blogger.comBlogger16125tag:blogger.com,1999:blog-4697921928961365927.post-69903933199955596762011-09-15T14:42:00.000+05:302011-09-15T23:41:24.531+05:30ලෝක වාර්තාවක් සමග ලොව වේගවත්ම ප්රොසෙසරය එළිදක්වයි.<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhi7-Bnah36LUrCMCPPO5zcgp6DrhUtu3TItTW9htzN_MnxQ3gilmPOqYrI_HvCM9P4-tBnuElLE6JbkvAHeD9ax2fBOxNZEZW5rvu0hFAtbkJ0G26KQHCdXvEVHqYv8BV3oJ283zske5QL/s1600/AMD_FX_Bulldozer_Box_BE_689.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" height="320" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhi7-Bnah36LUrCMCPPO5zcgp6DrhUtu3TItTW9htzN_MnxQ3gilmPOqYrI_HvCM9P4-tBnuElLE6JbkvAHeD9ax2fBOxNZEZW5rvu0hFAtbkJ0G26KQHCdXvEVHqYv8BV3oJ283zske5QL/s320/AMD_FX_Bulldozer_Box_BE_689.jpg" width="304" /></a></div>
<span class="Apple-style-span" style="font-size: large;">ඕගොල්ලෝ කව්රුත් දන්නවනේ AMD Processors ගැන.ඒ Company එක පසුගිය අගෝස්තු 31වෙනිදා අලුත් ප්රොසෙසරයක් එළිදැක්වූවා ඒ ලෝක වාර්තාවකුත් සමග. ඒ කියන්නේ ඒ ප්රොසෙසර් එක තමයි දැනට ලෝකේ හදල තියෙන වේගවත්ම ප්රොසෙසරය. මේ ප්රොසෙසරයේ</span><br />
<a name='more'></a><span class="Apple-style-span" style="font-size: large;">වේගය සටහන්වෙලා තියෙන්නේ 8.429 GHz ලෙසට.</span><br />
<span class="Apple-style-span" style="font-family: Arial, Helvetica, sans-serif; line-height: 28px;"><span class="Apple-style-span" style="color: #444444; font-size: large;"> </span><span class="Apple-style-span" style="background-color: white; color: #7f6000; font-size: large;">ඔය පහල පින්තුරේ තියෙන්නේ බලන්නකෝ </span></span><br />
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhizfApNjMn3Gnc6tPd98t4FUK2SjDX5Gf3DokQFN2D4lTu_z7PV0FTQb3ydO8P8vdoxokOzFBI74fVMVblwpxbYmYyvfw7BxSIV1FlrjIYO0GDdGWZUin-MuzAVxOqIPth7wC6lkaxWNO9/s1600/AMD.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" height="362" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhizfApNjMn3Gnc6tPd98t4FUK2SjDX5Gf3DokQFN2D4lTu_z7PV0FTQb3ydO8P8vdoxokOzFBI74fVMVblwpxbYmYyvfw7BxSIV1FlrjIYO0GDdGWZUin-MuzAVxOqIPth7wC6lkaxWNO9/s400/AMD.jpg" width="400" /></a></div>
<span class="Apple-style-span" style="font-family: Arial, Helvetica, sans-serif; line-height: 28px;"><span class="Apple-style-span" style="color: #783f04; font-size: large;">[ඔය පින්තුරේ වේගය තියෙන්නේ MHz වලින්. කව්රුත් දන්නවනේ 8429.2 MHz , ගිගා හර්ට්ස් වලට පරිවතනයකරාම එන්නේ 8.429 GHz කියල.(1000 MHz = 1GHz නිසා 8429.2 MHz , ගිගා හර්ට්ස් කරගන්න 1000 න් බෙදන්නනේ තියෙන්නේ).]</span></span><br />
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
</div>
<span class="Apple-style-span" style="font-size: large;">මේ ප්රොසෙසර් එකට කියන්නේ AMD FX Prosessor කියලා. මීට කලින් තිබුන වේගවත්ම ප්රොසෙසරයේ වේගය වාර්තා උනේ 8.309 GHz ලෙසට. මේ AMD FX අලුත් ප්රොසෙසරය සාමාන්ය Cooling Fans ඇති සිසිලන පද්ධතියක හෝ ජලය යොදාගන්නා සාමාන්ය සිසිලන පද්ධතියක ක්රියා කරවීමෙන් 5GHz අගයට වඩා වැඩි අගයක් ලබාගත හැකිවෙලා තියනවා(ඊට වැඩිය වේගයක් ඕනනම් ඔය පහල තියන video එකේ වගේ හොඳ Cooling System එකක් තියෙන්න ඕන). මේ ප්රොසෙසරය cores 8 ක් සහිත ප්රොසෙසරයක්. AMD සමාගම මේ ප්රොසෙසරයේ 8.429 GHz වගේ වේගයක් ලබාගැනීමේදී සිසිලන ක්රියාවලිය සඳහා යොදාගෙන තියෙන්නේ ද්රව හීලියම් සහ නයිට්රජන්. ද්රව නයිට්රජන් වලට මේ ප්රොසෙසරයේ උෂ්ණත්වය සෙන්ටිග්රේඩ් අංශක 180 ක් දක්වා පල දැමීමට හැකිවෙනවා. හැබැයි මෙහෙම උනාම ඇතිවෙන අනිත් ප්රශ්නේ තමයි "cold bug". ඒකියන්නේ ප්රොසෙසරය ක්රියාත්මක වෙන්න ඕන වෙන නියම උෂ්ණත්වයත් නොලැබෙන එක. හැබැයි මේ AMD FX ප්රොසෙසරයට නම් එක බලපාල නෑ. ඒඅතින් බලනකොට මේ AMD FX ප්රොසෙසරය සාර්ථක නිර්මාණයක් වෙලා තියනවා. </span><br />
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<iframe allowfullscreen='allowfullscreen' webkitallowfullscreen='webkitallowfullscreen' mozallowfullscreen='mozallowfullscreen' width='320' height='266' src='https://www.youtube.com/embed/UKN4VMOenNM?feature=player_embedded' frameborder='0'></iframe></div>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<span class="Apple-style-span" style="font-size: large;">AMD සමාගම කියන අනිත් දේ තමයි මෙලෙස සිසිලන පද්ධති වලට ද්රව හීලියම් සහ නයිට්රජන් වැනි දේ යොදාගනිමින් ප්රොසෙසර් වල වේගය වැඩි කිරීමෙන් Hardware warranties අවලංගු වීමට සහ පරිගණකයට හානි වෙන්න පුළුවන් කියලා. එත් ඉතින් ඒගොල්ලෝ කොහොමහරි World record එක තිබ්බනේ. තව විස්තර හම්බුනොත් කියන්නම්.එහෙනම් ඔන්න මම ගියා.</span></div>
Tech ලන්තයhttp://www.blogger.com/profile/17395067974404768436noreply@blogger.com11tag:blogger.com,1999:blog-4697921928961365927.post-183405774308468142011-09-14T13:17:00.001+05:302011-09-15T23:41:42.809+05:30විදුලිය නොමිලේ ගන්න ආසද..?<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEiYSBc3M_wuEqeqLHkd0eE5R-NyEAhgQ_CFLGmNCg1X-K2yA2wunE7Xa0yDMJfOFCI8GjlrPasw63xBcN2aMwAeXHc0f9AdL6g4qJt5plLMHGGXfydat4ZLjuHIvsqSu0Xsvd6p2SWE0OHF/s1600/Ultra-Wideband-Electromagnetic-Antennas-and-Energy-Scavenging-Device.jpg" imageanchor="1" style="clear: left; float: left; margin-bottom: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" height="255" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEiYSBc3M_wuEqeqLHkd0eE5R-NyEAhgQ_CFLGmNCg1X-K2yA2wunE7Xa0yDMJfOFCI8GjlrPasw63xBcN2aMwAeXHc0f9AdL6g4qJt5plLMHGGXfydat4ZLjuHIvsqSu0Xsvd6p2SWE0OHF/s320/Ultra-Wideband-Electromagnetic-Antennas-and-Energy-Scavenging-Device.jpg" width="320" /></a></div>
<span class="Apple-style-span" style="font-size: large;">අද කාලේ කස්ටිය ජිවත් වන හැම තැනකම රුපවාහිනී යන්ත්රයක් තියනවනේ . Radio යන්ත්රත් තියනවා .දුරකථන සන්නිවේදන කුළුණු බහුලයි. ජංගම දුරකතනත් බොහෝ ප්රමාණයක් ක්රියාත්මක වෙනවා. හැම උපකරණයක්ම තම සන්නිවේදන කටයුතු කරන්නේ නොයෙක් සංඛ්යාත ඇති විද්යුත් චුම්බක තරංග උපයෝගෝ කරගෙන. එහෙම සන්නිවේදන කටයුතු කරනකොට විද්යුත් චුම්බක තරංග වැනසෙන්නෙත් නෑ.බලය හීන වෙන්නෙත් නෑ.ඒවා එකෙක අතට විසෙරෙමින් තියන ඒවා. හරියටම කිව්වොත් අපි ජීවත් වෙන්නේ විද්යුත් චුම්බක තරංග සාගරයක(හෆොයි). හැම තැනම විසිරෙන මේ විද්යුත් චුම්බක තරංග වලින් විදුලියනිපදවීමේ ක්රමයක් දැන් හොයාගෙන තියෙනවා.</span><br />
<a name='more'></a><span class="Apple-style-span" style="font-size: large;"> ඇමෙරිකාවේ ජොජියාටේක් ආයතනයේ විද්යුත් සහ පරිගණක ඉංජිනේරු පාසලේ පර්යේක්ෂකයන් පිරිසක් තමයි මේක හොයාගෙන තියෙන්නේ. ඔව්න් කියන්නේ සන්නිවේදන කටයුතු වලට බාධාවක් නොවී විද්යුත් චුම්බක තරංග භාවිතයට ගන්න පුළුවන් ඒගොල්ලෝ හදල තියෙනවා කියල. ඒගොල්ලෝ හදල තියෙන්නේ විශේෂ වර්ගයේ (එ කියන්නේ Ultra Wideband ) ඇන්ටනාවක්. විද්යුත් චුම්බක තරංග මේ ඇන්ටනාවේ ගැටුනම විදුලියක් උපදිනවා. ඒ විදුලිය DC විදුලියේ සිට AC විදුලිය බවට හරවන්නත් පුළුවන්ලු. මේක විදුලි උපකරණයකට සවි කරලා තිබ්බොත් ඒ උපකරණයට වෙනත් විදුලිධරාවක් සපයන්න ඕන වෙන්නේ නෑ ඒ ඇන්ටනාවෙන් උපදින විදුලියෙන් එක වැඩකරනවා (මාර සීන් එක තමයි). දැනටමත් ජොජියාටේක් පර්යේෂකයෝ මෙම ඇන්ටනා යොදාගෙන ඉබේම ක්රියාත්මක වෙන රැහැන් රහිත සංවේදක (Wireless sensors ) හදලත් ඉවරයිලු.දැන් ඒගොල්ලෝ මේ ඇන්ටනාව තවත් දිලුණු කරමින් සිටිනවාලු(ඒ ඉතින් වෙන මොනවටවත් නෙමෙයි වැඩි විදුලියක් ලබගන්නනේ). ඒවගේම මේ ඇන්ටනාව Radio වල TV වල තියන ඇන්ටනා වගේ ලෝහ කුරක් නෙමෙයි මේක නැමෙනසුලු ප්ලාස්ටික් කඩදාසියක මුද්රණය කළහැකි රටාවක් වගේ එකක්.</span><br />
<br />
<br />
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjEOb6h6jqcFE2qXWzts_FKpLVvEXOXUWnV94vA_HQwOGZpFLjzs-HEpUjifDfZUnFuTWK5uGwUg8LjlxlX9pOmEKlIa_-z-uUJbSNtYkNRLBHbBVp9Jj41AXyG8-ftd9rIHmEKGDWuIw3i/s1600/Ultra-Wideband-electromagnetic-Antennas.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" height="235" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjEOb6h6jqcFE2qXWzts_FKpLVvEXOXUWnV94vA_HQwOGZpFLjzs-HEpUjifDfZUnFuTWK5uGwUg8LjlxlX9pOmEKlIa_-z-uUJbSNtYkNRLBHbBVp9Jj41AXyG8-ftd9rIHmEKGDWuIw3i/s320/Ultra-Wideband-electromagnetic-Antennas.jpg" width="320" /></a></div>
<br />
<br />
<span class="Apple-style-span" style="font-size: large;">ඔය උඩ තියෙන්නේ බලාගන්නකෝ අන්න එක තමයි ඒ ඇන්ටනාව. මෙනිසා මේ උපාංගය විදුලි උපකරණයක තිබෙන පරිපතයට උනත් සම්බන්ද කරලා තියන්නත් පුළුවන්. දැන් ඉතින් අනාගතේ එන විදුලි උපකරණ වලට මේ ඇන්ටනාව හයි කරලා එයි. එතකොට ඉතින් විදුලියට සම්බන්දකරන්න ඕනෙත් නෑ. ජංගම දුරකථන වල එහෙම කවදාවත් Battery බහින්නේත් නෑ මොකද එවයි ඒවෙනකොට Battery එනෙකකුත් නෑ නේ. ඒවිතරක් නෙමෙයි සෙල්ලම්බඩු , රේඩියෝ , TV , ඔරලෝසු විතරක් නෙමෙයි පරිගණකත් මේ ඇන්ටනාව සම්බන්දකරලා එයි. එතකොට ඒවාට Battery දන්නවත් Battery Charge කරන්නවත් ඔනවෙන්නේ නෑ.එක අපිට කොච්චර පහසුවක්ද . ඒවගේම මුදලුත් ඉතිරිවෙනවා. </span>Tech ලන්තයhttp://www.blogger.com/profile/17395067974404768436noreply@blogger.com11tag:blogger.com,1999:blog-4697921928961365927.post-59035766501617942272011-09-07T16:13:00.000+05:302011-09-15T23:42:00.397+05:30Worms කියන්නේ මොනවද?<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEg8F6kSyg_k5ZYGLNWaGm7829BvjUOzLfYYCAA3gk03NFuppubQdVqsQYSYpaFcccIzzq_W243aiFaTlkToWW5YNoLFan3GYL0LeG7tsugX6pskZTudqBwvJvJgg3sqVKDHIz6_APg0_74j/s1600/banana-boy-worm-from-worms-2992.png" imageanchor="1" style="clear: left; float: left; margin-bottom: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEg8F6kSyg_k5ZYGLNWaGm7829BvjUOzLfYYCAA3gk03NFuppubQdVqsQYSYpaFcccIzzq_W243aiFaTlkToWW5YNoLFan3GYL0LeG7tsugX6pskZTudqBwvJvJgg3sqVKDHIz6_APg0_74j/s1600/banana-boy-worm-from-worms-2992.png" /></a></div>
<span class="Apple-style-span" style="font-family: Arial, Helvetica, sans-serif; font-size: large; line-height: 28px;">Worms ද සුවිශේෂී වෛරස් වර්ගයක් සේ සැලකේ. නැවත ඉබේ ප්රතිනිර්මාණය වීමේ හැකියාව සහ මතකය තිබුනද මේවට වෙනත් Program වලට Attach වීමට නොහැකිය.මේවා නැවත ප්රතිනිර්මාණය වෙමින් ජාල ඔස්සේ ලිස්සා යයි . ඒ අතර යන්ත්ර තුලද ප්රතිනිර්මාණය වේ. යන්ත්රයේ මතකයෙන් වැඩි ප්රමාණයක් අත්පත් කරගනිමින් එහි වේගය අඩාල කරයි. එහෙත් Worms වලට File වර්ග වෙනස් කිරීමට හෝ මක දැමීමට නොහැකිය. නිර්මාණය පැත්තෙන් සැලකුවිට එය වෛරස් වලට බොහෝ සෙයින් සමානය. වෛරස් වල අනු කණ්ඩයක් ලෙසද සැලකේ. වෛරස් වලට වඩා වෙනස් වන එක විශේෂ කරුණක් වන්නේ පුද්ගලයෙකුගේ මැදිහත් වීමකින් තොරව පරිගණකයෙන් පරිගණකයට නිදැල්ලේ ගමන් කිරීමේ හැකියාවය. ඔබගේ පරිගණකය තුල File හෝ තොරතුරු තැනින් තැනට ගමන් කිරීමේදී උපයෝගී කරගන්නා ලක්ෂණ වල වාසිය උපයෝගී කරගන්නා </span><br />
<a name='more'></a><span class="Apple-style-span" style="font-family: Arial, Helvetica, sans-serif; font-size: large; line-height: 28px;">Worms කිසිවෙකුගේ ආදාරයකින් තොරව පද්ධතිය තුල නිදහසේ ගමන් කරයි. වොර්ම්ස් එකක තිබෙන බොහෝසෙයින් භයානක ලක්ෂණය වන්නේ පරිගණකය තුල එයටම ප්රතිනිර්මාණය වීමේ හැකියාවය. මෙනිසා පරියනකයේ සිට වෙනත් පරිගණකයකට තනි වොර්ම් එකක් වෙනුවට Worms සිය දහස් ගණනක පොකුරක් යැවීම සිදුවෙයි.මෙමගින් බොහෝසෙයින් විනාශකාරී භයානක ප්රතිඵල ඇතිකෙරේ. E-Mail වලින් යවනලද Worm එකක් ඔබගේ Adress Book එකෙහි තිබෙන සියලුම ලිපින වලට එහි පිටපත්ව යවයි. පිටපත ලැබෙන E-Mail හිමිකරුවන්ගේ පරිගණක තුල නැවත ප්රතිනිර්මාණය වෙමින් ඒවාතුල තිබෙන Adress Book වල ලිපින වලටද පිටත්ව යයි. නැවත නැවත ප්රතිනිර්මාණය වෙමින් ජාල ඔස්සේ නිදහසේ ගමන්කිරීමේ හැකියාව නිසා Worms වලින් ඇතිකරන ප්රධානම ගැටලුව වන්නේ එය විසින් පරිගණක පද්ධතියේ මතකයේ වැඩිප්රමාණයක් අත්පත්කරගනිමයි. මෙහි ප්රතිඵලයක් වශයෙන් වෙබ් සේවාදායකයන් , ජාල සේවාදායකයන් සහ කේවල පරිගණක ප්රතිචාර දැක්වීම නවතාලීමයි. ටික කලකට පෙර දක්නට ලැබුණු Blaster Worm නමැති Worm එක කරනලද බරපතලම විනාශයක් වන්නේ එය බාහිර පුද්ගලයන්ට පරිගණක තුලට හොරෙන් රිංගා ඒමට හැකි පරිසරයක් සකස් කර දීමයි. මෙහි ප්රතිඵලයක් වශයෙන් බාහිර පුද්ගලයෝ දුරස්ථ ස්ථානයක සිට ඔබගේ පරිගණකය පාලනය කිරීමට පටන් ගනිති.</span>Tech ලන්තයhttp://www.blogger.com/profile/17395067974404768436noreply@blogger.com2tag:blogger.com,1999:blog-4697921928961365927.post-64204047463076608772011-09-06T12:53:00.007+05:302011-09-14T13:27:01.264+05:30Trojan Horse වෛරසයේ පැටිකිරිය<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEh4mSCMwTIExKdjipW_iSFEKktGh66xiGyh6FLa0i4W5by4B7szZd50C38U0yLzo9YEdbwLxSu2M8OpliRBk2yiMp0g3VW7e_Sw7JI8LIcoFwffd_Rgvo9VgP-fRG4wKbqVbl4fNzFxKoE-/s1600/_The_Trojan_Horse.jpg" imageanchor="1" style="clear: left; float: left; margin-bottom: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" height="320" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEh4mSCMwTIExKdjipW_iSFEKktGh66xiGyh6FLa0i4W5by4B7szZd50C38U0yLzo9YEdbwLxSu2M8OpliRBk2yiMp0g3VW7e_Sw7JI8LIcoFwffd_Rgvo9VgP-fRG4wKbqVbl4fNzFxKoE-/s320/_The_Trojan_Horse.jpg" width="237" /></a></div>
<span class="Apple-style-span" style="line-height: 28px;"><span class="Apple-style-span" style="font-family: Verdana, sans-serif; font-size: large;">සුප්රසිද්ධ රෝම ඉතිහාස කතාවේ සඳහන් ට්රෝජන් අශ්වයා ඉතාම ආකර්ශනීය බොහෝ ප්රයෝජනවත් වියහැකි නිර්මාණයක් ලෙස පෙනෙන්නට තිබුණි.එහෙත් එහි බඳ තුල සතුරු හමුදාවේ අතිදක්ෂ සෙනවියෝ දහසක් ආයුද සන්නද්ධව සැඟවී සිටියහ. Trojan Horse Virus එකක්ද බැලූ බැල්මට බොහෝසෙයින් ප්රයෝජනවත් මෘදුකාංගයක් ලෙසපෙනේ. එහෙත් එය පරිගණකයේ ස්ථාපනය කල විට හෝ ක්රියාත්මක කලවිට විනාශයක් සිදුවේ නිත්යානුකුල ආයතනයකින් නිකුත්කළ නිත්යානුකුල මෘදුකාංගයක් සේ මතුපිටින් පෙනෙන නිසා ලබන්න මුලාවට පත් වී Trojan Horse වෛරසයක් ක්රියාත්මක කිරීමට හෝ ස්ථාපනය කිරීමට පෙළඹේ.ස්වයං ප්රති නිර්මාණය නොකලද , නොමිලේ ලබාදෙන Screensaver , ආකර්ශනීය ක්රීඩා ලෙස පෙනීසිටින Trojan Horse වෛරසය පරිගනකයල ඇතුළුවූ පසු එහිතිබෙන තොරතුරු ග්රහණය </span></span><br />
<a name='more'></a><span class="Apple-style-span" style="line-height: 28px;"><span class="Apple-style-span" style="font-family: Verdana, sans-serif; font-size: large;">කරගෙනේමට සමත් වෙයි. අවසරපද , රහස්පද භාවිතනාම යනාදීය ඒ තොරතුරුවලට අයත්ය. පරිගණක වලට හොරෙන් රිංගා දුර සිට ඔබේ පරිගණකය පාලනය කිරීමට ඉඩ සලසාදෙයි.පරිගණකයට ඇතුළුවන Trojan Horse වෛරසයක් පරිගණකයට ඇති කරන බලපෑම එකිනෙකට වෙනස්ය.ඇතැම් ඒවා ඔබගේ Desktop එක වෙනස් කරයි. සමහර ඒවා පරිගණකයේ තිබෙන ගොනු මකාදමයි.තොරතුරු විනාශකරයි. </span></span>Tech ලන්තයhttp://www.blogger.com/profile/17395067974404768436noreply@blogger.com2tag:blogger.com,1999:blog-4697921928961365927.post-42277889038273964142011-08-15T19:48:00.007+05:302011-09-14T13:27:27.924+05:30අනාගත පරිගණක ලොව වෙනස්කරන අලුත්ම Intel ප්රොසෙසරය Sandy Bridge<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
</div>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhwyw892eKpbg3HMAxobYNNHi1cCVAhCj-2q9C1du2Jx-8OIsjRc8tTemvyar9ljK8ddpDV-90QFuiPZ7nOSFbzcvr1EPriTDpsST86aOV9bqprjm8Lm5S_9jg4lyenbVoDnd4KEYcUJLCF/s1600/sandy.jpg" imageanchor="1" style="clear: left; float: left; margin-bottom: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" height="245" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhwyw892eKpbg3HMAxobYNNHi1cCVAhCj-2q9C1du2Jx-8OIsjRc8tTemvyar9ljK8ddpDV-90QFuiPZ7nOSFbzcvr1EPriTDpsST86aOV9bqprjm8Lm5S_9jg4lyenbVoDnd4KEYcUJLCF/s400/sandy.jpg" width="400" /></a></div>
<span class="Apple-style-span" style="font-family: Verdana, sans-serif; font-size: large;">පරිගණකයක සිදුවන සියලුම අභන්තර ක්රියාවලීන් පාලනය කරනු ලබන්නේ ප්රොසෙසරය මගිනි.ලෝකයේ ප්රොසෙසර් නිෂ්පාදනයේ දී අංක එකේ සමාගමක් වන Intel සමගම විවිධ මිල ගණන් යටතේ හා විවිධ කාර්යක්ෂමතාවයෙන් යුත් ප්රොසෙසර් මාලදීන් ගණනාවක් වෙළඳපොළට හඳුන්වාදීමට සමත්ව ඇත. ප්රොසෙසර් වලට අමතරව Laptop හා Desktop පරිගණක මාලදි කිහිපයක්ම මෙම සමගම විසින් මේ වන විට හඳුන්වා දී ඇත. Intel සමාගමේ නවතම ව්යාපෘතිය Sandy Bridge ලෙස නම් කර ඇත. මේ යටතේ X58 Platform එක අනුගමනය කරමින් නවතම ප්රොසෙසරයක් Intel සමගම විසින් හඳුන්වා දෙන්නට යෙදිනි. මෙය Core i7 ප්රොසෙසරය සඳහා යොදාගත් තාක්ෂණයම යොදාගෙන එය තව දුරටත්</span><br />
<a name='more'></a><span class="Apple-style-span" style="font-family: Verdana, sans-serif; font-size: large;">වැඩි දියුණු කර සාදන ලද ප්රොසෙසරයකි. මෙම නව ප්රොසෙසරය Sandy Bridge ප්රොසෙසරය ලෙස ලෙස හැඳින්වේ. මෙයට පෙර ඔව්න් විසින් හඳුන්වාදුන් ප්රොසෙසර් සියල්ලටම වඩා වැඩි කාර්යක්ෂමතාවයක් සහ අඩු විදුලිබලයකින් ක්රියාත්මක වීමේ හැකියාවක් මෙයට තිබෙයි.</span><br />
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhGMDfPSa5pdtQRO2p4K4hAKeyEf-4rsPqMj6lqa1_bU45FHLPsz5uA4cN8ZmoGnOYiuDmVZCnbKK0AgWzMlSbl1rDwx2SvJG_IW8ZBNy6TV24JWg3YNSk_5Lolf6UNoAbnzshbcG4_CmoW/s1600/Westmere-Sandy-Bridge-Roadmap-00.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><span class="Apple-style-span" style="font-family: Verdana, sans-serif; font-size: large;"><img border="0" height="241" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhGMDfPSa5pdtQRO2p4K4hAKeyEf-4rsPqMj6lqa1_bU45FHLPsz5uA4cN8ZmoGnOYiuDmVZCnbKK0AgWzMlSbl1rDwx2SvJG_IW8ZBNy6TV24JWg3YNSk_5Lolf6UNoAbnzshbcG4_CmoW/s320/Westmere-Sandy-Bridge-Roadmap-00.jpg" width="320" /></span></a></div>
<span class="Apple-style-span" style="font-family: Verdana, sans-serif; font-size: large;">Sandy Bridge ප්රොසෙසරය නනොමීටර 32 තාක්ෂනය යටතේ නිපදවන ලද ප්රොසෙසරයකි. මෙය Dual -Core Pentium හා Core i3, Core i5, Core i7 යන මාලදි කිහිපයෙන් ලබාගත හැක. </span><br />
<span class="Apple-style-span" style="font-family: Verdana, sans-serif; font-size: large;"><br />
</span><br />
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjV6JMpVM4nuujjGdQJeZULjTTDOhVrscpvcoOj5ioFWPoqhvH6uCTb9UkHd0xzAaq5cKTdPZQaeXKBls8xJ32-Cl80VoKFQJO73VHcdyglRM03DS8YbtdxrZY9FQT3aRqjP-I5pQq3jT3o/s1600/images.jpg" imageanchor="1" style="clear: left; float: left; margin-bottom: 1em; margin-right: 1em;"><span class="Apple-style-span" style="font-family: Verdana, sans-serif; font-size: large;"><img border="0" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjV6JMpVM4nuujjGdQJeZULjTTDOhVrscpvcoOj5ioFWPoqhvH6uCTb9UkHd0xzAaq5cKTdPZQaeXKBls8xJ32-Cl80VoKFQJO73VHcdyglRM03DS8YbtdxrZY9FQT3aRqjP-I5pQq3jT3o/s1600/images.jpg" /></span></a></div>
<span class="Apple-style-span" style="font-family: Verdana, sans-serif; font-size: large;">මෙම නව ප්රොසෙසරයේ ඇති විශේෂත්වය වන්නේ මෙහි ප්රොසෙසර් චිපය තුලම අඩංගු වන සේ වෙනම ම Graphic චිපයක්ද අන්තර්ගත වීමයි. මේ නිසා පරිගණකය සතු Graphic හැකියාව විශාල ලෙස ඉහල යන අතර High Definition Video හා Image Processing ආදී කටයුතු වලදී අධිකාර්යක්ෂමතාවයකින් යුතුව කටයුතු කල හැකිය. Intel Quick Sync Video ,HD Graphics යන නවීන තාක්ෂණයන්ට සහය දක්වන ආකාරයෙන් මෙම ප්රොසෙසරය නිර්මාණය කර තිබෙයි. මේ නිසා Video සංස්කරණය වැනි කාර්යයන් සඳහා මෙම ප්රොසෙසරය හොඳින් සහය දක්වයි. නමුත් වර්තමානයේ භාවිත වන මව්පුවරු වලට මෙම ප්රොසෙසරය සවි කල නොහැකිය. එයට හේතුව වන්නේ මෙය සවි කිරීමට වෙනම සොකට් එකක් හා මව්පුවරුවේ වෙනම චිප්සෙට් එකක් තිබියයුතු වීමයි. මෙම ප්රොසෙසරය සවි කිරීමට DDR3 තාක්ෂනය සහිත මව්පුවරුවක් තිබියයුතුය. මෙම ප්රොසෙසරය සඳහා නිර්මාණය කරනලද මව්පුවරුව SATA 6G තාක්ෂණයට සහය දක්වන එකකි. එමෙන්ම USB 3.0 තාක්ෂණයට මෙම මව්පුවරුව සහය දක්වයි. මේ නිසා වැඩි වේගයකින් දත්ත සම්ප්රේෂණය කිරීමේ හැකියාවක් ඇත.</span><br />
<span class="Apple-style-span" style="font-family: Verdana, sans-serif; font-size: large;">මෙවන් මව්පුවරු වල තිබෙන වැදගත්ම ලක්ෂණය වන්නේ වැඩි කාර්යක්ෂමතවයි. Sandy Bridge ප්රොසෙසරය සහිත මව්පුවරුවක් තිබෙන පරිගණකය සෙසු පරිගණක වලට වඩා වැඩි කාර්යක්ෂමතාවයකින් යුත් එකකි. නමුත් මෙම මව්පුවරු වල මිල සෙසු මව්පුවරු සමග සසඳා බැලීමේදී සාපේක්ෂව අඩුය. අඩු විදුලි බලයක් භාවිත කරමින් හා අඩු තාපයක් ජනනය කරමින් ක්රියාත්මක වන ප්රොසෙසරයක් වන මෙය වර්තමානයේ පරිගණක ක්රීඩා හා Graphic නිර්මාණකරණයේ නියැලෙන්නන් අතර බෙහෙවින් ජනප්රිය වෙමින් පවතින ප්රොසෙසරයක් වශයෙන් මෙම Sandy Bridge Processor ය හැඳින්වීමට හැක. මෙය අනාගතයේ පරිගණක ක්ෂේත්රය වෙනස්වීමට හැකි නිර්මාණයකි.</span>Tech ලන්තයhttp://www.blogger.com/profile/17395067974404768436noreply@blogger.com6tag:blogger.com,1999:blog-4697921928961365927.post-54935904543777659362011-06-24T20:15:00.002+05:302011-09-14T13:27:54.169+05:30Toshiba සහ Intel එක්ව ගෙන එන අධ්යාපනික Tablet පරිගණක<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhahilusgaoD2kYRnXcUYolwIPc_ZJsnYwQGagfGCecG9zStU0Ijh6W-3SemhsnmT0lHjp37uS4Df0pnSi7QmagSbJvRZhJjrHaM_zAIogSkgE2GqBJ7TJhwA7yGet6WIXB_IVgc2Nh1sG5/s1600/fujitsulifebookt5010tabletpc1.jpg" imageanchor="1" style="clear: left; float: left; margin-bottom: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhahilusgaoD2kYRnXcUYolwIPc_ZJsnYwQGagfGCecG9zStU0Ijh6W-3SemhsnmT0lHjp37uS4Df0pnSi7QmagSbJvRZhJjrHaM_zAIogSkgE2GqBJ7TJhwA7yGet6WIXB_IVgc2Nh1sG5/s1600/fujitsulifebookt5010tabletpc1.jpg" /></a></div>
<br />
<div style="background-attachment: initial; background-clip: initial; background-color: transparent; background-image: initial; background-origin: initial; border-bottom-width: 0px; border-color: initial; border-left-width: 0px; border-right-width: 0px; border-style: initial; border-top-width: 0px; color: #444444; line-height: 20px; margin-bottom: 20px; margin-left: 0px; margin-right: 0px; margin-top: 0px; padding-bottom: 0px; padding-left: 0px; padding-right: 0px; padding-top: 0px; vertical-align: baseline;">
<span class="Apple-style-span" style="font-family: Verdana, sans-serif; font-size: large;">මෑතකදී ලෝ ප්රකට Toshiba සහ Intel යන සමාගම් දෙක එකමුතුවී අලුත්ම කාර්යයක් කර ඇත.ඒ යටතේ ඔවුන් ජපානයේ පාසල් දරැවන්ගේ අධ්යාපනය ඉහල නංවාලීමේ අරමුනින් CM 1 නම් වූ නවතම වර්ගයේ Tablet පරිගණකයක් හඳුන්වාදී ඇත.මෙය එරට අභ්යන්තර සම්බන්ධතා සහ සන්නිවේදන අමාත්යාංශයේ අදහසකට අනුව ක්රියාත්මක වන ව්යාපෘතියකි.ඒ අනුව මෙය බොහෝ ජපන් පාසල් වලට හඳුන්වාදී ඇත.මේ වන විට මෙම පරිගණකය බොහෝ රටවල් වල ජනප්රියව ඇත.</span></div>
<div style="background-attachment: initial; background-clip: initial; background-color: transparent; background-image: initial; background-origin: initial; border-bottom-width: 0px; border-color: initial; border-left-width: 0px; border-right-width: 0px; border-style: initial; border-top-width: 0px; color: #444444; line-height: 20px; margin-bottom: 20px; margin-left: 0px; margin-right: 0px; margin-top: 0px; padding-bottom: 0px; padding-left: 0px; padding-right: 0px; padding-top: 0px; vertical-align: baseline;">
<span class="Apple-style-span" style="font-family: Verdana, sans-serif; font-size: large;">Intel 1.66GHz Atom N450 ප්රොසෙසරයකින් ජවගැන්වුණු CM 1 Tablet පරිගණකයේ හාර්ඩ් ඩිස්කය ගිගා බයිට් 160 ක</span></div>
<a name='more'></a><span class="Apple-style-span" style="font-family: Verdana, sans-serif; font-size: large;">ධාරිතාවයකින් යුතු වන අතර මෙහි මතක ප්රමාණය ගිගා බයිට් 2 කි.එනම් CM 1 හි ඇති අඟල් 10 ක ස්පර්ශ සංවේදී Display එක 1366×768 මට්ටමේ Resolution අගයකින් සමන්විතවේ.Display එක ඉතා පහසුවෙන් අවශ්ය අතට කැරකැවිය හැකි වීමද අධ්යාපනික කාර්යයන් වලදී දරැවන්ට වඩාත් ප්රයෝජනවත් බව නිෂ්පාදකයින්ගේ අදහසයි.Windows 07 32-bit Professional Edition මෙහි භාවිතා වන මෙහෙයුම් පද්ධතියවේ.෴</span>Tech ලන්තයhttp://www.blogger.com/profile/17395067974404768436noreply@blogger.com2tag:blogger.com,1999:blog-4697921928961365927.post-60354076980480874342011-06-23T19:23:00.005+05:302011-09-14T13:28:09.670+05:30රැහැන් අවශ්ය නොවන ප්රථම USB උපකරණය<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEiKTvH8-GBCDs-k7qsHOynaGzMW1I-tA8b7EJ-F2lx3obqU_BkcNIouzm55Uq6MnXGVly6vNIVqn6tin5V_5zY5JKn0G15IfG5xKJjqAoEsjD4W_JoZ_2Zt1d32_41JI5_fOVHei2vwk31g/s1600/belkin_uwb.jpg" imageanchor="1" style="clear: left; float: left; margin-bottom: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEiKTvH8-GBCDs-k7qsHOynaGzMW1I-tA8b7EJ-F2lx3obqU_BkcNIouzm55Uq6MnXGVly6vNIVqn6tin5V_5zY5JKn0G15IfG5xKJjqAoEsjD4W_JoZ_2Zt1d32_41JI5_fOVHei2vwk31g/s1600/belkin_uwb.jpg" /></a></div>
<div style="background-attachment: initial; background-clip: initial; background-color: transparent; background-image: initial; background-origin: initial; border-bottom-width: 0px; border-color: initial; border-left-width: 0px; border-right-width: 0px; border-style: initial; border-top-width: 0px; color: #444444; line-height: 20px; margin-bottom: 20px; margin-left: 0px; margin-right: 0px; margin-top: 0px; padding-bottom: 0px; padding-left: 0px; padding-right: 0px; padding-top: 0px; vertical-align: baseline;">
<span class="Apple-style-span" style="font-family: Verdana, sans-serif; font-size: large;">පරිගණකයට සෘජුව සම්බන්ධ කිරීමෙන් තොරව භාවිතා කළහැකි USB උපකරණයක් එක්සත් ජනපද සමාගමක් විසින් නිපදවා ඇත.මෙය Belkin Cable – Free USB ලෙසින් හැඳින්වෙන අතර ඇමෙරිකානු ඩොලර් 200 ක පමණ මිලක් මේ සඳහා වෙළඳපොළේ නියම වී ඇත.මෙය පරිගණකයට සම්බන්ධ කිරීම සඳහා රැහැනක් අවශ්ය නොවන ප්රථම USB උපකරණයයි.</span></div>
<div style="background-attachment: initial; background-clip: initial; background-color: transparent; background-image: initial; background-origin: initial; border-bottom-width: 0px; border-color: initial; border-left-width: 0px; border-right-width: 0px; border-style: initial; border-top-width: 0px; color: #444444; line-height: 20px; margin-bottom: 20px; margin-left: 0px; margin-right: 0px; margin-top: 0px; padding-bottom: 0px; padding-left: 0px; padding-right: 0px; padding-top: 0px; vertical-align: baseline;">
<span class="Apple-style-span" style="font-family: Verdana, sans-serif; font-size: large;">මේ සදඳහා Ultra Wideband Technology හෙවත් UWB </span><br />
<a name='more'></a><span class="Apple-style-span" style="font-family: Verdana, sans-serif; font-size: large;">තාක්ෂණය භාවිතා කරයි.මෙම උපකරණය භාවිතා කරන්නන්ට එය දිගු රැහැන් මගින් තම පෞද්ගලික පරිගණකයට සම්බන්ධ කිරීමකින් තොරව තම කාමරයේ ඕනෑම ස්ථානයක රඳවා තිබීමට අවස්ථාව ඇත.එසේම ලැප්ටොප් පරිගණකයක් සහිත අයෙකුටද තම පරිගණකය කාමරය තුල ඕනෑම ස්ථානයකට රැගෙන යමින් USB උපකරණය නිදහසේ රඳවා තබාගෙන භාවිතා කළ හැකිය.</span></div>
<div style="background-attachment: initial; background-clip: initial; background-color: transparent; background-image: initial; background-origin: initial; border-bottom-width: 0px; border-color: initial; border-left-width: 0px; border-right-width: 0px; border-style: initial; border-top-width: 0px; color: #444444; line-height: 20px; margin-bottom: 20px; margin-left: 0px; margin-right: 0px; margin-top: 0px; padding-bottom: 0px; padding-left: 0px; padding-right: 0px; padding-top: 0px; vertical-align: baseline;">
<span class="Apple-style-span" style="font-size: large;"><span class="Apple-style-span" style="font-family: Verdana, sans-serif;">මේ අනුව මුද්රණ පිටපත් ගැනීම,සංගීත වාදනය,ස්කෑන් කිරීම,ඡායාරෑප ගත කිරීම වැනි දේ කාමරයේ ඒනෑම ස්ථානයක සිට සිදු කිරීමේ හැකියාව සැලසෙයි.මේවා අඩි 30 ක් වූ ප්රෙද්ශයක රැහැන් වලින් තොරව භාවිතා කළ හැකිය.</span><span class="Apple-style-span" style="font-family: Arial, 'Trebuchet MS', sans-serif;">෴</span></span></div>
Tech ලන්තයhttp://www.blogger.com/profile/17395067974404768436noreply@blogger.com4tag:blogger.com,1999:blog-4697921928961365927.post-4478160244552428132011-06-18T11:15:00.004+05:302011-09-14T13:28:27.691+05:30පරිගණක වෛරස<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEiJoi13IcAZ96vrPHtSXRDwO8X9G81B9upGoXPchCqe06mnCgWHOskAgYl_4XacDDTC6Xo5obraGCwrJBA5MgICiYvi-ZfhfBemu_BIdSHrL1qi_omqxEJW545_oxAGaluKcWP-8FqRp4uc/s1600/images4.jpg" imageanchor="1" style="clear: left; float: left; margin-bottom: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEiJoi13IcAZ96vrPHtSXRDwO8X9G81B9upGoXPchCqe06mnCgWHOskAgYl_4XacDDTC6Xo5obraGCwrJBA5MgICiYvi-ZfhfBemu_BIdSHrL1qi_omqxEJW545_oxAGaluKcWP-8FqRp4uc/s1600/images4.jpg" /></a></div>
<div style="background-attachment: initial; background-clip: initial; background-color: transparent; background-image: initial; background-origin: initial; border-bottom-width: 0px; border-color: initial; border-left-width: 0px; border-right-width: 0px; border-style: initial; border-top-width: 0px; color: #444444; line-height: 18px; margin-bottom: 0px; margin-left: 0px; margin-right: 0px; margin-top: 0px; padding-bottom: 0px; padding-left: 0px; padding-right: 0px; padding-top: 0px; vertical-align: baseline;">
<span class="Apple-style-span" style="font-family: Verdana, sans-serif; font-size: large;">පරිගණක වෛරසයක් යනු තමාටම පිටපත් වී පරිශීලකයාගේ අවසර හෝ අනු දැනුම නොමැතිව පරිගණකයක් ආසාදනය කළ හැකි පරිගණක ක්රමලේඛයකි. වෛරස යන පදය බහුලව නමුත් වැරදියට , විවිධ වර්ගවල විනාශකාරී මෘදුකාංග හා ඇඩ්වෙයා (adware) ක්රමලේඛ හැඳින්වීමට යොදාගනු ලැබේ. විපරිත වෛරස (metamorphic virus) වල සිදුවන්නාක් මෙන් මුල් වෛරසය පිටපත් නවීකරණය සිදු කිරීම හෝ පිටපත් ඒවාට නවීකරණය කරගැනීම සිදුවිය හැකිය. වෛරසයක් ව්යාප්ත විය හැක්කේ එහි සත්කාරය අසාදනය නොවූ පරිගණකයකට ගෙන ගිය විටය. උදාහරණ ලෙස පරිශීලකයා ජාලයක් හෝ අන්තර්ජාලය තුළින් යැවීම , සුනම්ය තැටි , CD හෝ USB ධාවන වැනි තැනින් තැනට ගෙන යා හැකි මාධ්ය</span><br />
<a name='more'></a><span class="Apple-style-span" style="font-family: Verdana, sans-serif; font-size: large;"> මගින් රැගෙනයාම දැක්විය හැකිය. තවද ජාලගත ගොණු</span><br />
<span class="Apple-style-span" style="font-family: Verdana, sans-serif; font-size: large;">පද්ධති හෝ වෙනත්<span id="more-83" style="background-attachment: initial; background-clip: initial; background-color: transparent; background-image: initial; background-origin: initial; border-bottom-width: 0px; border-color: initial; border-left-width: 0px; border-right-width: 0px; border-style: initial; border-top-width: 0px; margin-bottom: 0px; margin-left: 0px; margin-right: 0px; margin-top: 0px; padding-bottom: 0px; padding-left: 0px; padding-right: 0px; padding-top: 0px; vertical-align: baseline;"></span> පරිගණක මගින් ප්රවේශ විය හැකි ගොණු පද්ධතිවල ගොණු අසාදනය වීම </span><br />
<span class="Apple-style-span" style="font-family: Verdana, sans-serif; font-size: large;">මගින් ද වෛරස පැතිරිය හැකිය. වෛරස සමහර විට පරිගණක වර්මිස් හා ට්රෝජන් හෝර්ස් (Trojan horses) සමග පැටලේ. පරිගණක වර්ම්ස්වලට සත්කාරකයක උදව්වට නොමැතිව වෙනත් පරිගණකවලට පැතිරිය හැකි අතර ට්රෝජන් හෝර්ස් යනු හානිදායක නොවන ලෙස පෙනෙන ගොණුවකි. වර්ම්ස් හා ට්රෝජන , පරිගණක පද්ධතිවල සත්කාරක දත්තවලට ප්රායෝගික කාර්ය ඵලයට හෝ ජාලකරණයට හානිදායක විය හැකිය. සාමාන්යයෙන් වර්ම් ඇත්ත වශයෙන්ම පද්ධතියේ මෘදුකාංගවලට හෝ දෘඩාංගවලට හානි නොකරයි. ඒ අතර ක්රියාත්මක වූ විට ට්රෝජන් මගින් ඕනෑම ආකාරයේ හානියක් සිදුවිය හැක. ක්රමලේඛය ක්රියාත්මක නොවන විට සමහරක් ඒවා දැකිය නොහැකි වේ. නමුත් ආසාදිත කේතය ක්රියාත්මක වූ විගස වෛරසය ද ක්රියාත්මක වේ. මේ හේතුව නිසා මිනිසුන්ට තමන් විසින්ම වෛරසය ද ක්රියාත්මක වේ. මේ හේතුව නිසා මිනිසුන්ට තමන් විසින්ම වෛරස සොයා ගැනීම අපහසු වන අතර ඔවුනට ස්පයිවෙයා (spyware) ක්රමලේඛ හා රෙජිස්ටර සකසූ භාවිතා කිරීමට සිදුවේ.</span></div>
<div style="background-attachment: initial; background-clip: initial; background-color: transparent; background-image: initial; background-origin: initial; border-bottom-width: 0px; border-color: initial; border-left-width: 0px; border-right-width: 0px; border-style: initial; border-top-width: 0px; color: #444444; line-height: 18px; margin-bottom: 0px; margin-left: 0px; margin-right: 0px; margin-top: 0px; padding-bottom: 0px; padding-left: 0px; padding-right: 0px; padding-top: 0px; vertical-align: baseline;">
<span class="Apple-style-span" style="font-family: Verdana, sans-serif; font-size: large;">වර්තමානයේ බොහෝමයක් පරිගණක කරදරකාරී කේතවලට මග පාදමින් අන්තර්ජාලයට හා ප්රාදේශීය ජාලවලට සම්බන්ධ වී ඇත. වර්තමානයේ වෛරස වර්ග , වර්ම්ස් හා වෛරස අතර වෙනස නැති කරමින් වර්ල්ඩ් වයිඩ් වෙබ් (World Wide Web) ඊ මේල් ක්ෂණික පණිවිඩ සේවා (Instant messaging) හා ලිපි හුවමාරු පද්ධති වැනි ජාල පහසුකම්වල වාසිය ද ලබා ගනී. තවදුරටත් සමහරක් ප්රභව වෛරසයක් යනු ස්වයං පුණර්ජනනය විය හැකි අනිෂ්ට මෘදුකාංගයක් ලෙස ද විකල්ප පාරිභාෂික යොදා ගනී.</span></div>
<div style="background-attachment: initial; background-clip: initial; background-color: transparent; background-image: initial; background-origin: initial; border-bottom-width: 0px; border-color: initial; border-left-width: 0px; border-right-width: 0px; border-style: initial; border-top-width: 0px; color: #444444; line-height: 18px; margin-bottom: 0px; margin-left: 0px; margin-right: 0px; margin-top: 0px; padding-bottom: 0px; padding-left: 0px; padding-right: 0px; padding-top: 0px; vertical-align: baseline;">
<span class="Apple-style-span" style="font-family: Verdana, sans-serif; font-size: large;">සමහරක් වෛරස ක්රමලේඛවලට හානි කිරීමෙන් ගොණු මකා දැමීමෙන් හෝ දෘඩ තැටිය නැවත හැඩතල ගැන්වීමෙන් (reformatting) පරිගණකයට හානි කරන පරිදි ක්රමලේඛ ගත කර ඇත. අනෙක්වා කිසිදු හානියක් නොවන පරිදි සැළසුම් කර ඇතත් ඒවා නැවත නැවත පුණර්ජනනය වන අතර වදන්, දෘශ්ය හෝ ශ්රව්ය පණිවිඩ මගින් ඒවා ඇති බව හඟවයි. මෙම මෘදු වෛරස පවා පරිශීලකයාට කරදර ඇති කළ හැකිය. ඒවා නීත්යානුකූල ක්රමලේඛ මගින් යොදාගන්නා පරිගණක මතකය අත්පත් කරගනී. එහි ප්රතිඵලයක් ලෙස අනපේක්ෂිත හැසිරීම් හා පද්ධති බිඳ වැටීම් සිදුවිය හැක. බොහොමයක් වෛරස ක්රමලේඛවල දෝෂ ඇති කරවන සුළු අතර මෙම දෝෂ පද්ධති බිද වැටීම් හෝ දත්ත නැතිවීම්වලට හේතු විය හැකිය. බොහෝමයක් CID ක්රමලේඛ පරිශීලකයන් විසින් බාගත කර ගන්නා ක්රමලේඛ වන අතර නිතර නිතර උත්සන්න (pop – up) වෙයි. මෙහි ප්රතිඵලයක් ලෙස පරිගණකයෙහි වේගය අඩුවන අතර දෝෂය සෙවීම හා නැවැත්වීම ද ඉතා අපහසු වෙයි.</span></div>
<div style="background-attachment: initial; background-clip: initial; background-color: transparent; background-image: initial; background-origin: initial; border-bottom-width: 0px; border-color: initial; border-left-width: 0px; border-right-width: 0px; border-style: initial; border-top-width: 0px; color: #444444; line-height: 18px; margin-bottom: 0px; margin-left: 0px; margin-right: 0px; margin-top: 0px; padding-bottom: 0px; padding-left: 0px; padding-right: 0px; padding-top: 0px; vertical-align: baseline;">
<span class="Apple-style-span" style="font-family: Verdana, sans-serif; font-size: large;"><strong style="background-attachment: initial; background-clip: initial; background-color: transparent; background-image: initial; background-origin: initial; border-bottom-width: 0px; border-color: initial; border-left-width: 0px; border-right-width: 0px; border-style: initial; border-top-width: 0px; margin-bottom: 0px; margin-left: 0px; margin-right: 0px; margin-top: 0px; padding-bottom: 0px; padding-left: 0px; padding-right: 0px; padding-top: 0px; vertical-align: baseline;">පරිගණක වෛරස</strong> යනු ස්වයංකීයව පැතිරෙන පරිගණක වැඩසටහනකි. පරිශීලකයාගේ අවසරයක් නොමැතිව මෙය සිදුවන අතර මෙවිට පරිගණකය අක්රීය වීම හෝ අසාමාන්ය ලෙස ක්රියාකිරීම සිදුවෙයි. මෙම වෛරස බොහෝ විට පරිගණක කේත රචකයන් තම හැකියාවන් පෙන්වීමට නිර්මාණය කරයි. නැතහොත් අත්හදා බැලීම් සඳහා නිර්මාණය කරයි. කෙසේ වෙතත් මෙයින් සිදුවන හානිය නිසා මෙය ත්රස්තවාදී ක්රියාවක් ලෙස අර්ථ දක්වා ඇත. එසේ වුවද රට රටවල් වල නීතිය අනුව තත්ත්වය වෙනස්වේ. සමහරක් වෛරස, පරිගණකයේ දත්ත විනාශ කරන අතර සමහරක් වෛරසය පරිශීලකයාව විවිධාකාරයේ අපහසුතාවයන්ට හා කරදරයන්ට පමණක් පත්කරයි.෴</span></div>
Tech ලන්තයhttp://www.blogger.com/profile/17395067974404768436noreply@blogger.com2tag:blogger.com,1999:blog-4697921928961365927.post-91092112399979627402011-06-17T15:00:00.007+05:302011-09-06T13:36:43.596+05:30Facebook හරහා මුදල් හුවමාරැ කිරීම<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjwLhD-SXXgG8SFpLnWyargzGPDeLqn39Lo7qypx7LDUq4219eHHMS_ZcBJdu0a_FJV199jNZ4rJtits8eZ8uYiXJknCqcW9-ufttB4nB8V81KY8j1LGxhg2vjiSfH9OYCPfLd1MPmB0kig/s1600/friendster-facebook.jpg" imageanchor="1" style="clear: left; float: left; margin-bottom: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjwLhD-SXXgG8SFpLnWyargzGPDeLqn39Lo7qypx7LDUq4219eHHMS_ZcBJdu0a_FJV199jNZ4rJtits8eZ8uYiXJknCqcW9-ufttB4nB8V81KY8j1LGxhg2vjiSfH9OYCPfLd1MPmB0kig/s1600/friendster-facebook.jpg" /></a></div><div style="background-attachment: initial; background-clip: initial; background-color: transparent; background-image: initial; background-origin: initial; border-bottom-width: 0px; border-color: initial; border-left-width: 0px; border-right-width: 0px; border-style: initial; border-top-width: 0px; color: #444444; line-height: 20px; margin-bottom: 20px; margin-left: 0px; margin-right: 0px; margin-top: 0px; padding-bottom: 0px; padding-left: 0px; padding-right: 0px; padding-top: 0px; vertical-align: baseline;"><span class="Apple-style-span" style="font-family: Verdana, sans-serif;">අන්තර්ජාලය හරහා මුදල් හුවමාරැ කිරීමට බොහෝ දෙනෙකු පෙලඹී සිටින්නේ එහි ඇති පහසුව හේතුවෙනි.එනම් මේ කාර්යය සඳහා බැංකුවට යාම වෙනුවට අනතර්ඡාලය භාවිතා කිරීම සැබවින්ම පහසුවකි.මෙම කටයුත්ත සඳහාම වෙන්වී ඇති වෙබ් අඩවි ගණනාවක්ම තිබෙන අතර Facebook වෙබ් අඩවිය එහි අලුත්ම සාමාජිකයා බවට පත්ව ඇතැයි වාර්තා වේ.</span></div><div style="background-attachment: initial; background-clip: initial; background-color: transparent; background-image: initial; background-origin: initial; border-bottom-width: 0px; border-color: initial; border-left-width: 0px; border-right-width: 0px; border-style: initial; border-top-width: 0px; color: #444444; line-height: 20px; margin-bottom: 20px; margin-left: 0px; margin-right: 0px; margin-top: 0px; padding-bottom: 0px; padding-left: 0px; padding-right: 0px; padding-top: 0px; vertical-align: baseline;"><span class="Apple-style-span" style="font-family: Verdana, sans-serif;">Facebook හි ඇති Buxter නමින් හඳුන්වන Application එක ඔස්සේ ඔබට මුදල් හුවමාරැ කිරීම,ගෙවීම් සිදු කිරීම ආදිය සිදු කරගත හැක.දැනට යූරෝ සහ ඇමෙරිකානු ඩොලර් යන මුදල් ඒකක වලින් පමණක් මෙම කටයුතු කළ හැකි අතර නුදුරේදීම ස්ටර්ලං පවුම් මීට එකතු වනු ඇත.එමෙන්ම වෙනත් මුදල් ඒකකයක් භාවිතා කරන අවස්ථාවක දී 5% ක මාරැකිරීමේ ගාස්තුවක් ද අය කරනු ලැබේ.</span></div><div style="background-attachment: initial; background-clip: initial; background-color: transparent; background-image: initial; background-origin: initial; border-bottom-width: 0px; border-color: initial; border-left-width: 0px; border-right-width: 0px; border-style: initial; border-top-width: 0px; color: #444444; line-height: 20px; margin-bottom: 20px; margin-left: 0px; margin-right: 0px; margin-top: 0px; padding-bottom: 0px; padding-left: 0px; padding-right: 0px; padding-top: 0px; vertical-align: baseline;"><span class="Apple-style-span" style="font-family: Verdana, sans-serif;">සුප්රකට ClickandBuy නැමැති අන්තර්ජාලය හරහා මුදල් හුවමාරැ කටයුතු වලට උපකාරී වන වෙබ් අඩවිය Facebook හි මෙම නවතම</span></div><a name='more'></a><span class="Apple-style-span" style="font-family: Verdana, sans-serif;">උපාංගය සකස් කිරීමට සහයෝගය ලබාදී ඇති අතර ලොව පුරා මිලියන 13 කට අධික ජනතාවක් ඔවුන් සමග එකතුවී තම ගනුදෙනු කරගෙන යාමද සුවිශේෂී කරැණකි.Facebook හරහා මුදල් ගනුදෙනු කිරීමේදී එහි මූල්යමය සීමාවක්ද තිබේ.එනම් පුද්ගලයෙකුට වරකට හුවමාරැ කළ හැකි වන්නේ උපරිම යුරෝ 50 ක් හෝ ඇමෙරිකානු ඩොලර් 45 ක් පමණි.</span><br />
<div style="background-attachment: initial; background-clip: initial; background-color: transparent; background-image: initial; background-origin: initial; border-bottom-width: 0px; border-color: initial; border-left-width: 0px; border-right-width: 0px; border-style: initial; border-top-width: 0px; color: #444444; line-height: 20px; margin-bottom: 20px; margin-left: 0px; margin-right: 0px; margin-top: 0px; padding-bottom: 0px; padding-left: 0px; padding-right: 0px; padding-top: 0px; vertical-align: baseline;"><br />
</div>Tech ලන්තයhttp://www.blogger.com/profile/17395067974404768436noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-4697921928961365927.post-108304081997979552011-06-15T19:30:00.006+05:302011-09-06T13:33:22.856+05:30සුපිරි පරිගණක<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjpmQKkSLpa0rokR1YfAOBb33Ddt-VeiJS1QVRXTul69-W2-8LJv5vI6r2lKy9w2sG2kFiXX7q3c8kqIAVkovxZC72QpjBoo_l0cK_NUEJLl4xakkG6JkZdoU35Rt4IcvgSwWVyefi_VNO2/s1600/sk1.jpg" imageanchor="1" style="clear: left; float: left; margin-bottom: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjpmQKkSLpa0rokR1YfAOBb33Ddt-VeiJS1QVRXTul69-W2-8LJv5vI6r2lKy9w2sG2kFiXX7q3c8kqIAVkovxZC72QpjBoo_l0cK_NUEJLl4xakkG6JkZdoU35Rt4IcvgSwWVyefi_VNO2/s1600/sk1.jpg" /></a></div><div style="background-attachment: initial; background-clip: initial; background-color: transparent; background-image: initial; background-origin: initial; border-bottom-width: 0px; border-color: initial; border-left-width: 0px; border-right-width: 0px; border-style: initial; border-top-width: 0px; color: #444444; line-height: 20px; margin-bottom: 20px; margin-left: 0px; margin-right: 0px; margin-top: 0px; padding-bottom: 0px; padding-left: 0px; padding-right: 0px; padding-top: 0px; vertical-align: baseline;"><span class="Apple-style-span" style="font-family: Verdana, sans-serif;">සුපිරි පරිගණකයක් යනු පරිගණක අතර සුවිශේෂ පරිගණකයන්ය. මෙම සුපිරි පරිගණක ඉතා වේගවත්ය. සාමාන්යයෙන් සුපිරි පරිගණකයක් තත්පරයකදී සිදුකරන ගණනය කිරීම් ප්රමාණය කිරීමට ගණක යන්ත්රයක් භාවිතයෙන් වුව ද අඩුම තරමින් දින දහයක් වත් ගත වේ. එමෙන්ම මෙම සුපිරි පරිගණක ස්ථාපනය කිරීමට ද සාපේක්ෂව වැඩි ඉඩක් අවශ්ය වේ.</span></div><div style="background-attachment: initial; background-clip: initial; background-color: transparent; background-image: initial; background-origin: initial; border-bottom-width: 0px; border-color: initial; border-left-width: 0px; border-right-width: 0px; border-style: initial; border-top-width: 0px; color: #444444; line-height: 20px; margin-bottom: 20px; margin-left: 0px; margin-right: 0px; margin-top: 0px; padding-bottom: 0px; padding-left: 0px; padding-right: 0px; padding-top: 0px; vertical-align: baseline;"><span class="Apple-style-span" style="font-family: Verdana, sans-serif;">පරිගණක තාක්ෂණයේ වර්තමාන සහ අනාගත දියුණුවත් සමඟින් මෙම විශාල සුපිරි පරිගණක ගිනිපෙට්ටියක් තරම් කුඩා සහ අත්ල මතට ගතහැකි ලෙස සකස් කරන්නට </span><br />
<a name='more'></a><span class="Apple-style-span" style="font-family: Verdana, sans-serif;"> විවිධ පර්යේෂණ සිදුකරයි.මේ සඳහා Edinburgh සරසවියේ පරීක්ෂකයෝ අපූරු ක්රමයක් යෝජනා කර තිබේ. ඒ සඳහා ඔවුන් අපගේ හිසෙහි ඇති කෙස් ගසකින් දහසකින් පංගුවක් තරම් කුඩා විදුලි රැහැන් යොදා ගැනීමට අපේක්ෂා කරයි. වරක මෙය අදහා ගත නොහැක්කක් වුව ද එය කළ හැක්කක් බව පෙන්නුම් කරන පර්යේෂණ වාර්ථාවක් “Science” සඟරාව</span><br />
<span class="Apple-style-span" style="font-family: Verdana, sans-serif;">වෙත ඉදිරිපත් කර තිබුණි. මෙම කුඩා සුපිරි පරිගණක තැනීමට අවශ්ය වන Processor හා වෙනත් පරිගණක උපාංග ද රැහැන් තරමටම සහ ඊට ගැළපෙන අයුරින් කුඩාවට නිපදවීම සඳහා ක්රමවේදයක් Edinburgh සරසවි පර්යේෂකයෝ දැනටමත් විස්තර කර ඇත. මේ සඳහා ජර්මනියේ කාල්ෂූ තාක්ෂණික ආයතනයේ මෙන්ම ඉතාලියේ රෝම විශ්වවිද්යාලයේ පර්යේෂකයෝ ද සිය දායකත්වය ලබා දෙති. <span id="more-156" style="background-attachment: initial; background-clip: initial; background-color: transparent; background-image: initial; background-origin: initial; border-bottom-width: 0px; border-color: initial; border-left-width: 0px; border-right-width: 0px; border-style: initial; border-top-width: 0px; margin-bottom: 0px; margin-left: 0px; margin-right: 0px; margin-top: 0px; padding-bottom: 0px; padding-left: 0px; padding-right: 0px; padding-top: 0px; vertical-align: baseline;"></span></span></div><div style="background-attachment: initial; background-clip: initial; background-color: transparent; background-image: initial; background-origin: initial; border-bottom-width: 0px; border-color: initial; border-left-width: 0px; border-right-width: 0px; border-style: initial; border-top-width: 0px; color: #444444; line-height: 20px; margin-bottom: 20px; margin-left: 0px; margin-right: 0px; margin-top: 0px; padding-bottom: 0px; padding-left: 0px; padding-right: 0px; padding-top: 0px; vertical-align: baseline;"><span class="Apple-style-span" style="font-family: Verdana, sans-serif;">මෙවැනි නැනෝ මට්ටමේ කාර්යයකට ඒවාටම සුවිශේෂ වූ පරිගණක උපාංග මෙන්ම පරිගණක වැඩසටහන් ද අවශ්ය වෙයි. මෙහි ප්රථම පියවර ලෙස කුඩා ප්රමාණයේ පරිගණක සහ පරිගණක තාක්ෂණය යොදා ගන්නා උපකරණ තැනීමට පර්යේෂකයන් යොමු වී තිබේ. ඒ අනුව ඔවුන්ගේ සැලසුම් වලට අදාලව ප්රථමයෙන්ම නිපදවීමට සැලසුම් කර ඇත්තේ Laptop පරිගණකයක් තරම් බලසම්පන්න වූ ජංගම දුරකථනයකි. සුපිරි පරිගණක යෝධයන් අඟුටු මිට්ටන් බවට පත් කිරීමේ මෙම පර්යේෂණ ව්යාපෘතිවල මහ මොළ කාරයා වන්නේ Edinburgh සරසවියේ ආචාර්ය මයිකල් සයිසර් ය</span><span class="Apple-style-span" style="font-family: Arial, 'Trebuchet MS', sans-serif; font-size: large;">.</span></div>Tech ලන්තයhttp://www.blogger.com/profile/17395067974404768436noreply@blogger.com2tag:blogger.com,1999:blog-4697921928961365927.post-40332136488336556172011-06-15T18:55:00.007+05:302011-09-06T13:31:13.547+05:30මිතුරන් සියල්ලටම එකවර පණිවුඩ යැවිය හැකි Facebook Blaster Pro<div style="background-attachment: initial; background-clip: initial; background-color: transparent; background-image: initial; background-origin: initial; border-bottom-width: 0px; border-color: initial; border-left-width: 0px; border-right-width: 0px; border-style: initial; border-top-width: 0px; color: #444444; line-height: 20px; margin-bottom: 20px; margin-left: 0px; margin-right: 0px; margin-top: 0px; padding-bottom: 0px; padding-left: 0px; padding-right: 0px; padding-top: 0px; vertical-align: baseline;"><div class="separator" style="clear: both; font-family: Arial, 'Trebuchet MS', sans-serif; font-size: 13px; text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEi-BpL01U16-0TnX96FDBONr9HtHschZ-mDQZ8WrplVnHUDW0t1dAeqqIZahyfMSIFLKcbtxaSyvyLlcci-9Z_1g8fN8ZBt2i2ZucNK6bQAvu0q_WrU5LlL5rTvzWiRjcS8PT22Ay6U9JhF/s1600/blaster_box.jpg" imageanchor="1" style="clear: left; float: left; margin-bottom: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEi-BpL01U16-0TnX96FDBONr9HtHschZ-mDQZ8WrplVnHUDW0t1dAeqqIZahyfMSIFLKcbtxaSyvyLlcci-9Z_1g8fN8ZBt2i2ZucNK6bQAvu0q_WrU5LlL5rTvzWiRjcS8PT22Ay6U9JhF/s1600/blaster_box.jpg" /></a></div><span class="Apple-style-span" style="font-family: 'Trebuchet MS', sans-serif;">Facebook භිවිතා කරන ඔබ කැමති ඇති ඔබේ මිතුරන් සියළු දෙනාටම එකවර පණවුඩයක් යවන්න.එසේත් නැත්නම් ඔවුන් සියළු දෙනාගේම Wall එක මත පණිවුඩයක් සටහන් කරන්න.දැන් ඔබට ඒ කාර්යය Facebook Blaster Pro යන Software එකෙන් සිදුකරගත හැක.මේ මෘදුකාංගය මගින් නව මිතුරන් ඇතිකර ගැනීම සඳහා Friends Request විශාල ප්රමාණයක් යැවීම,දැනට ඔබ හා සම්බන්ධව ඇති සියළු මිතුරන් හට එකවර පණිවුඩ යැවීම,ඔබගේ මිතුරන් සියල්ලන්ගේම Wall එක මතට එකවර දර්ශණය වන සේ පණිවුඩ යැවීම,මිතුරන් හට එක වරම පෝකර් යැවීම.ඇම්බර් ඇලර්ට්ස් යැවීම මෙම මෘදුකාංගය භාවිතයෙන් ඉතා පහසුවෙන් සිදුකරගත හැක.</span></div><div style="background-attachment: initial; background-clip: initial; background-color: transparent; background-image: initial; background-origin: initial; border-bottom-width: 0px; border-color: initial; border-left-width: 0px; border-right-width: 0px; border-style: initial; border-top-width: 0px; color: #444444; line-height: 20px; margin-bottom: 20px; margin-left: 0px; margin-right: 0px; margin-top: 0px; padding-bottom: 0px; padding-left: 0px; padding-right: 0px; padding-top: 0px; vertical-align: baseline;"><span class="Apple-style-span" style="font-family: 'Trebuchet MS', sans-serif;"><a href="http://facebookblaster.com/">facebookblaster.com</a>යන වෙබ් අඩවිය තුලින් ඔබට මේමෘදුකාංගයලබාගත හැක.</span><span class="Apple-style-span" style="font-family: Arial, 'Trebuchet MS', sans-serif; font-size: large;"> </span></div>Tech ලන්තයhttp://www.blogger.com/profile/17395067974404768436noreply@blogger.com3tag:blogger.com,1999:blog-4697921928961365927.post-40694165483863776232011-06-07T22:56:00.003+05:302011-09-06T13:15:56.092+05:30මොනවද මේ Cookies<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjMq0Uo-u2h5hclKu1qveKUk6sKC1T4WowelTg2xTagq56P4KurYKcLhRb8CH6pXQMoLi3b7tfKmX3bPeIrdCqHnugvIEOWGeuayQizapZ2TcFA3rRGs2L0SzaQwpsdFBieVvINNA7Ge-dw/s1600/051807_cookies001.jpg" imageanchor="1" style="clear: right; float: right; margin-bottom: 1em; margin-left: 1em;"><img border="0" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjMq0Uo-u2h5hclKu1qveKUk6sKC1T4WowelTg2xTagq56P4KurYKcLhRb8CH6pXQMoLi3b7tfKmX3bPeIrdCqHnugvIEOWGeuayQizapZ2TcFA3rRGs2L0SzaQwpsdFBieVvINNA7Ge-dw/s1600/051807_cookies001.jpg" /></a><br />
<div style="background-attachment: initial; background-clip: initial; background-color: transparent; background-image: initial; background-origin: initial; border-bottom-width: 0px; border-color: initial; border-left-width: 0px; border-right-width: 0px; border-style: initial; border-top-width: 0px; color: #444444; line-height: 18px; margin-bottom: 0px; margin-left: 0px; margin-right: 0px; margin-top: 0px; padding-bottom: 0px; padding-left: 0px; padding-right: 0px; padding-top: 0px; vertical-align: baseline;"><div style="background-attachment: initial; background-clip: initial; background-color: transparent; background-image: initial; background-origin: initial; border-bottom-width: 0px; border-color: initial; border-left-width: 0px; border-right-width: 0px; border-style: initial; border-top-width: 0px; line-height: 20px; margin-bottom: 20px; margin-left: 0px; margin-right: 0px; margin-top: 0px; padding-bottom: 0px; padding-left: 0px; padding-right: 0px; padding-top: 0px; vertical-align: baseline;"><span class="Apple-style-span" style="font-family: Verdana, sans-serif;">ඔබත් නිතර අන්තර්ජාලෙ සැරිසරන කෙනෙක් නම් කුකීස් (cookies) ගැන අහල නැති වෙන්න බෑ. එක එක සයිට් වලට යනකොට ඒවා අපේ කම්පියුටර්වල කුකීස් හදනව. ගොඩක් වෙලාවට මේව හදන්නෙ ඒ සයිට් එකට අපේ user preferences මතක තියාගන්න.මේ වැඩේ වෙන්නෙ මෙහෙමයි. අපි බ්රව්සර් එකේ වෙබ් ලිපිනයක් ගැහුවම ඒ වෙබ් පිටුව තියෙන වෙබ් සර්වර් එකට සම්බන්ධ වෙනවා. එතකොට සර්වර් එක බලනවා අපේ මැෂින් එකේ එයා කලින් හදපු කුකීස් තියෙනවද කියලා. තියෙනව නම් ඒව කියවල අපි ගැන ඒකෙ ලියවිල තියෙන දේ හොයාගන්නව. එතකොට සර්වර් එකට</span><br />
<a name='more'></a><span class="Apple-style-span" style="font-family: Verdana, sans-serif;">පුළුවන් අපේ preferences අනුව සයිට් එක ලෝඩ් කරන්න. කලින් හදපු කුකීස් නැත්නම් අළුතෙන් කුකී එකක් අපේ හාඩ් ඩිස්ක් එකේ හදල ඒකට අළුත් දත්ත දානවා. මේ විදියට අළුතෙන් කුකීස් හදන්න සර්වර් එකට අපේ අවසරය ඉල්ලන්න ඕන නැහැ. මේක අපි නොදැනුවත්වම සිදුවෙනවා.ඉතින් අපේ හාඩ් එකේ දැනට අපට හොරා හැදිල තියෙන කුකීස් බලා ගන්නෙ කොහොමද? ගූගල් ක්රෝම් පාවිච්චි කරනව නම් මේකට කරන්න තියෙන්නෙ Google Chrome Options වල Under the Hood ටැබ් එකේ </span></div><span class="Apple-style-span" style="font-family: Verdana, sans-serif;">තියෙනShow cookies ක්ලික් කරන එක.Firefox වලදි නම් Options වල Privacy ටැබ් එකේ තමයි මේක තියෙන්නෙ.</span></div><div style="background-attachment: initial; background-clip: initial; background-color: transparent; background-image: initial; background-origin: initial; border-bottom-width: 0px; border-color: initial; border-left-width: 0px; border-right-width: 0px; border-style: initial; border-top-width: 0px; color: #444444; line-height: 18px; margin-bottom: 0px; margin-left: 0px; margin-right: 0px; margin-top: 0px; padding-bottom: 0px; padding-left: 0px; padding-right: 0px; padding-top: 0px; vertical-align: baseline;"><div style="background-attachment: initial; background-clip: initial; background-color: transparent; background-image: initial; background-origin: initial; border-bottom-width: 0px; border-color: initial; border-left-width: 0px; border-right-width: 0px; border-style: initial; border-top-width: 0px; line-height: 20px; margin-bottom: 20px; margin-left: 0px; margin-right: 0px; margin-top: 0px; padding-bottom: 0px; padding-left: 0px; padding-right: 0px; padding-top: 0px; vertical-align: baseline;"><span class="Apple-style-span" style="font-family: Verdana, sans-serif;">සමහර අයගෙ අදහසක් තියෙනවනෙ කුකී එක්ක වයිරස් එනව කියල. ඒක වැරදි මතයක්.හැබැයි කුකීස් ගැන මේ බයට හේතුවක් තියෙනවා. අපි ගැන, අපි කියන කරන දේ ගැන කුකීස් වල ලියැවෙනවා. ඒක වෙබ් සර්වර් එක දැනගන්නවා. ඒ තොරතුරු ඒ සර්වර් එක වෙන අයට ලබා දුන්නොත්? වෙළෙඳ දැන්වීම් ආයතන වලට මේ තොරතුරු ගොඩක් වැදගත්. මේක පෞද්ගලිකත්වයට හානියක්.කුකීස්වල තව ප්රයෝජනයක් තමයි සයිට්වලට visitors ල ගාණ බලාගන්න පුළුවන් වෙන එක. අළුත් කුකී එකක් හදන්න වෙනව කියන්නෙ එයා අළුත් user කෙනෙක් කියන එක.</span></div></div>Tech ලන්තයhttp://www.blogger.com/profile/17395067974404768436noreply@blogger.com3tag:blogger.com,1999:blog-4697921928961365927.post-66964012359659490982011-06-07T12:03:00.003+05:302011-09-06T13:17:49.451+05:30Windows 7 වල Run කරීමට නොහැකි Softwares Windows 7 වල Run කරන Virtual PC<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgNvm5Qv_ygWxE9Ddxs8hZLn-G1n2UIaKWNylv7xyA9Liu3OHscKMgXUoYssAtQkHq2KUHnxA2hnBrSudxgbi9OzgAkc1KxhtLX3vMBmbHni-cJOP8xlsOqKvl4Y8gesRST9VkQFQPunVmn/s1600/win-xp-mode-virtual-pc.jpg" imageanchor="1" style="clear: right; float: right; margin-bottom: 1em; margin-left: 1em;"><img border="0" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgNvm5Qv_ygWxE9Ddxs8hZLn-G1n2UIaKWNylv7xyA9Liu3OHscKMgXUoYssAtQkHq2KUHnxA2hnBrSudxgbi9OzgAkc1KxhtLX3vMBmbHni-cJOP8xlsOqKvl4Y8gesRST9VkQFQPunVmn/s1600/win-xp-mode-virtual-pc.jpg" /></a><br />
<div style="background-attachment: initial; background-clip: initial; background-color: transparent; background-image: initial; background-origin: initial; border-bottom-width: 0px; border-color: initial; border-left-width: 0px; border-right-width: 0px; border-style: initial; border-top-width: 0px; color: #444444; line-height: 20px; margin-bottom: 20px; margin-left: 0px; margin-right: 0px; margin-top: 0px; padding-bottom: 0px; padding-left: 0px; padding-right: 0px; padding-top: 0px; vertical-align: baseline;"><span class="Apple-style-span" style="font-family: Verdana, sans-serif;">මම අද ලියන්න හිතුවෙ මට තිබ්බ ප්රශ්නයක් ගැන.මම හිතන්නෙ ඒක ගොඩක් අයට තිබ්බ ප්රශ්නයක් වෙන්න ඇති.හැබැයි සමහර අය මේ ගැන දන්නවත් ඇති.මොකද මගේ මේ ප්රශ්නෙට පිළිතුර ඇවිල්ල දැන් ටිකක් කල්.කමක් නෑ මම මේ ඒ ගැන දන්නෙ නැති අයටයි මේ කියන්නෙ.මම ඉස්සර පාවිච්චි කළේ Windows XP ඒත් දැන් ටික කාලෙකට ඉස්සෙල්ල මම Windows 7 වලට මාරෑ වුනා.එතකොට මට ආපු ගැටලුව තමයි සමහර Software Windows 7 වල වැඩකරන්නෙනැති එක.ඉතින් ඒකට විසඳුමක් හොයන්න මම ගෙඩාක් මහන්සි වුනා.</span></div><div style="background-attachment: initial; background-clip: initial; background-color: transparent; background-image: initial; background-origin: initial; border-bottom-width: 0px; border-color: initial; border-left-width: 0px; border-right-width: 0px; border-style: initial; border-top-width: 0px; color: #444444; line-height: 20px; margin-bottom: 20px; margin-left: 0px; margin-right: 0px; margin-top: 0px; padding-bottom: 0px; padding-left: 0px; padding-right: 0px; padding-top: 0px; vertical-align: baseline;"><span class="Apple-style-span" style="font-family: Verdana, sans-serif;">ඉතින් ඔහොම හායල හොයල අන්තිමේදි මට විසඳුමක් හම්බවුනා.එක තමයි Windows XP Mode කියන Software එක.ඒකට Virtual PC කියලත් කියනවා.ඒකෙන් වෙන්නෙ Windows 7 Operating System එක ඇතුලේ Windows XP Operating</span><br />
<a name='more'></a><span class="Apple-style-span" style="font-family: Verdana, sans-serif;">System එක Install වෙන එක.ඉස්සෙල්ල Windows XP Mode එක Run කරල අපිට ඕන කරන Software එක(Windows 7 වැඩ කරන්නෙ නැති Windows XP වල වැඩකරන) Windows XP mode එකට Install කරන්න ඕන.ඊට පසසෙ ඒ Software එක</span></div><span class="Apple-style-span" style="font-family: Verdana, sans-serif;">Windows XP Mode එකෙන් Run කරන්න පුලුවන්.ඔයාට මේක Download කරගන්න ඕන නම් මේ Link එක උඩ Click කරන්න <a href="http://www.microsoft.com/windows/virtual-pc/download.aspx" style="background-attachment: initial; background-clip: initial; background-color: transparent; background-image: initial; background-origin: initial; border-bottom-width: 0px; border-color: initial; border-left-width: 0px; border-right-width: 0px; border-style: initial; border-top-width: 0px; color: #cd4517; cursor: pointer; margin-bottom: 0px; margin-left: 0px; margin-right: 0px; margin-top: 0px; padding-bottom: 0px; padding-left: 0px; padding-right: 0px; padding-top: 0px; text-decoration: none; vertical-align: baseline;">http://www.microsoft.com/windows/virtual-pc/download.aspx</a> .ඔය Link එක Click කරාම එන Page එකේ තියන පොඩි Form එක පුරවන්න.ඒකෙ අහන්නෙ ඔයා දැනට Use කරන්නෙ Windows 7 මොන Version එකද කියන එකයි language එක මොකක්ද කියන ඒකයි.ඒ ටික Fill කරල ඔයාට මේක Download කරගන්න පුලුවන්.මේ ගැන තව වැඩියෙන් තොරතුරැ මම ඉස්සෙල්ල දුන්න Link එකෙන් දැනගන්න පුලුවන්.෴</span>Tech ලන්තයhttp://www.blogger.com/profile/17395067974404768436noreply@blogger.com4tag:blogger.com,1999:blog-4697921928961365927.post-14965310021609488022011-06-07T12:00:00.008+05:302011-09-06T13:22:13.833+05:30කෘතීම බුද්ධිය(Artificial Intelligence)<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgxMG330tN0eaSK5raoT_RotyMnEKjqfG273JllIIS_cq1zZ0Q2LgcXOzvNyxuy6pHiTsu7DL_PrWOp58RExFghV04hGQwaE8exqVow_3qqyadP0hux-niERVYN8x27d1sCQhs39VQYYw8s/s1600/images6.jpg" imageanchor="1" style="clear: right; float: right; margin-bottom: 1em; margin-left: 1em;"><img border="0" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgxMG330tN0eaSK5raoT_RotyMnEKjqfG273JllIIS_cq1zZ0Q2LgcXOzvNyxuy6pHiTsu7DL_PrWOp58RExFghV04hGQwaE8exqVow_3qqyadP0hux-niERVYN8x27d1sCQhs39VQYYw8s/s1600/images6.jpg" /></a></div><span class="Apple-style-span" style="font-family: Verdana, sans-serif;"><span class="Apple-style-span" style="color: #444444; line-height: 18px;">කෘතීම බුද්ධිය(</span><span class="Apple-style-span" style="color: #444444; line-height: 18px;"><strong style="background-attachment: initial; background-clip: initial; background-color: transparent; background-image: initial; background-origin: initial; background-position: initial initial; background-repeat: initial initial; border-bottom-width: 0px; border-color: initial; border-left-width: 0px; border-right-width: 0px; border-style: initial; border-top-width: 0px; margin-bottom: 0px; margin-left: 0px; margin-right: 0px; margin-top: 0px; padding-bottom: 0px; padding-left: 0px; padding-right: 0px; padding-top: 0px; vertical-align: baseline;">A</strong></span><span class="Apple-style-span" style="color: #444444; line-height: 18px;">rtificial </span><span class="Apple-style-span" style="color: #444444; line-height: 18px;"><strong style="background-attachment: initial; background-clip: initial; background-color: transparent; background-image: initial; background-origin: initial; background-position: initial initial; background-repeat: initial initial; border-bottom-width: 0px; border-color: initial; border-left-width: 0px; border-right-width: 0px; border-style: initial; border-top-width: 0px; margin-bottom: 0px; margin-left: 0px; margin-right: 0px; margin-top: 0px; padding-bottom: 0px; padding-left: 0px; padding-right: 0px; padding-top: 0px; vertical-align: baseline;">I</strong></span><span class="Apple-style-span" style="color: #444444; line-height: 18px;">ntelligence) පිලිබඳ සංකල්පය ලොවට මුලින්ම හඳුන්වා දී තිබෙන්නේ 1956 MIT(Massachusetts Institute of Technology) හි John McCarthy නමැත්තකු විසින්. මෙහි අරමුණ වන්නේ නිර්මාණශීලිව කටයුතු කලහැකි පරිගණක වැඩසටහන් නිර්මාණය කිරීමයි. එදා සිට අද දක්වා මෙය ක්රම ක්රමයෙන් දියුණුවෙමින් අද සාමාන්ය ජීවිතයට බොහෝ සමීපවී තිබෙනවා.අපිට බොහොම සමීප කෘතීම බුද්ධියක් සහිත වැඩසටහනක් තමයි පරිගණක චෙස් වැඩසටහන්, මීට අමතරව බොහෝ පරිගණක ක්රීඩා. ඇතැම් පරිගණක ක්රීඩා වලදී ප්රතිවාදියා අපව සොයාගෙන පැමිණෙන අවස්ථා බහුලයි නේද? මෙයත් එක්තරා අන්දමක කෘතිම බුද්ධියක් විසින් සිදු කරන්නක්.</span><span class="Apple-style-span" style="color: #444444; line-height: 18px;"><br />
</span><span class="Apple-style-span" style="color: #444444; line-height: 18px;"> </span></span><br />
<span class="Apple-style-span" style="font-family: Verdana, sans-serif;"><span class="Apple-style-span" style="color: #444444; line-height: 18px;"></span><span class="Apple-style-span" style="color: #444444; line-height: 20px;">කෙසේ වෙතත් මීට අමතරව ඉතා විශාල කාර්ය භාරයක් ඉටුකරන</span></span><br />
<a name='more'></a><span class="Apple-style-span" style="color: #444444; font-family: Verdana, sans-serif; line-height: 20px;"> කෘතිම බුද්ධිය යෙදෙන වැඩසටහන් විශේෂයක් තිබෙනවා. මේවාට කියන්නේ expert systems කියලා. රෝග ලක්ෂණ අනුව රෝගය නිර්ණය කිරීමට වෛද්යවරුන්ට සහායදීම, සංකීර්ණ සැලසුම් සකස් කිරීමේදී ඉංජිනේරුවන්ට සහාය දීම වැනි කටයුතු වලට මෙම expert systems දායක වනවා. නමුත් මෙවැනි පද්ධතියකට තනිවම මෙම කාර්යයන් ඉටුකරන්න බැහැ, කල හැක්කේ අදාල ක්ෂේත්රයේ විශේෂඥ වරුන්ට සහාය දීම පමණයි. කිසිවිටෙකත් මනුශ්ය සහභාගීත්වයෙන් තොරව මෙවන් පද්ධතියකට රෝග සඳහා ඖෂධ නියම කිරීමටවත් න්යෂ්ඨික බලාගාරයක් සැලසුම් කිරීමටවත් හැකියාවක් නැහැ. අනෙක් අතට මෙවැනි පද්ධතියක් නිර්මාණයට අධික ධනස්කන්ධයක්ද වැයවනවා. සෑම අවස්ථාවකමදීම ඉන් ප්රයෝජන ගන්නත් බෑ.</span><br />
<span class="Apple-style-span" style="font-family: Verdana, sans-serif;"><br />
</span><br />
<div style="background-attachment: initial; background-clip: initial; background-color: transparent; background-image: initial; background-origin: initial; border-bottom-width: 0px; border-color: initial; border-left-width: 0px; border-right-width: 0px; border-style: initial; border-top-width: 0px; color: #444444; line-height: 20px; margin-bottom: 20px; margin-left: 0px; margin-right: 0px; margin-top: 0px; padding-bottom: 0px; padding-left: 0px; padding-right: 0px; padding-top: 0px; vertical-align: baseline;"><span class="Apple-style-span" style="font-family: Verdana, sans-serif;"><span id="more-105" style="background-attachment: initial; background-clip: initial; background-color: transparent; background-image: initial; background-origin: initial; border-bottom-width: 0px; border-color: initial; border-left-width: 0px; border-right-width: 0px; border-style: initial; border-top-width: 0px; margin-bottom: 0px; margin-left: 0px; margin-right: 0px; margin-top: 0px; padding-bottom: 0px; padding-left: 0px; padding-right: 0px; padding-top: 0px; vertical-align: baseline;"></span>සාමාන්යයෙන් ඉහල මට්ටමේ කෘතීම බුද්ධින් ලිවීමට භාවිතාකරන පරිගණක භාෂාදෙකක් තමයි Prolog හා LISP. ඉහල මට්ටමේ කෘතීම බුද්ධි වැඩසටහන් හොඳින් ධාවනය වීමට පද්ධතියේ ඉහල හැකියාවන් තිබිය යුතුද වනවා. උදාහරණයක් ලෙස අපි ගනිමු ඇතැම් කෘතීම බුද්ධින් තිබෙනවා මිනිස් මිනිස් මුහුණු විශාල ප්රමාණයක් අතුරින් දී ඇති එක් මුහුණක් හෝ කිහිපයක් හඳුනාගන්නට පුලුවන්. මෙය මිනිසාගේ ඇති ඉහල හැකියාවක්. නමුත් මිනිසාගේ මෙම හැකියාවට ආසන්න වශයෙන්වත් ලඟාවීමට කෘතීම බුද්ධින් වලට බැහැ. මොකද ඒකට හේතුව ? කෘතීම බුද්ධියකට එම හඳුනා ගැනීම යනු ද්වීමය සන්සන්දනයක් විතරයි(Binary Comparison). නමුත් මිනිස් සිතකට එය ඊට එහා ගිය දෙයක්. අපි හිතමු මිනිසුන් දහස් ගනණක් අතුරින් අප අපේ අම්මා හෝ තාත්තා හෝ එකවර දර්ශනය වුනා කියල අපිට දහස් ගණනක් සිටියත් ඔවුන් දර්ශනය වූ පසු එම හඳුනා ගැනීමට යන්නේ ඉතාම සුලු කාලයක් නෙවෙයිද? එම හඳුනා ගැනීමෙන් පසුව අපිට ඔවුන් ගැන ඇති හැඟීම අන් අය කෙරෙහි ඇති හැඟීමට , වැටහීමට වඩා වෙනස් නේද? නමුත් කෘතීම බුද්ධියට හඳුනා ගැනීමට එහා දෙයක් නැහැ කෘතීම බුද්ධියට ඒ සියල්ල දත්තයන් රැසක් විතරයි. මේ වෙනසට හේතුව මොකක්ද කියන එක මම හිතන විදියට අද පවතින විද්යාවෙන් තේරුම්ගන්න බෑ. බුදු දහමට අනුව මෙය තේරුම් ගැනීම ඉතාම පහසුයි මිනිස් මනස විඤ්ඥානයක ක්රියාකාරීත්වය නිසා හටගත්තක් එනම් මිනිස් මනස සවිඤ්ඥානිකයි. කෘතීම බුද්ධිය හුදෙක් ඉලෙක්ට්රෝන ක්රියාකාරීත්වයක් නිසා හටගත්තක් එයට විඤ්ඥානයක ක්රියාකාරීත්වයක් නැහැ එනම් එය අවිඤ්ඥානිකයි.</span></div><span class="Apple-style-span" style="font-family: Verdana, sans-serif;"><br />
</span><br />
<div style="background-attachment: initial; background-clip: initial; background-color: transparent; background-image: initial; background-origin: initial; border-bottom-width: 0px; border-color: initial; border-left-width: 0px; border-right-width: 0px; border-style: initial; border-top-width: 0px; color: #444444; line-height: 20px; margin-bottom: 20px; margin-left: 0px; margin-right: 0px; margin-top: 0px; padding-bottom: 0px; padding-left: 0px; padding-right: 0px; padding-top: 0px; vertical-align: baseline;"><span class="Apple-style-span" style="font-family: Verdana, sans-serif;">කෘතීම බුද්ධියක් ක්රියාකරන්නේ රාමුවක් තුලයි.එයට කිසියම් විශේෂ කාර්යයක් කිරීමට උපදස් මාලාවක් දී තිබෙනවා එම රාමුව තුල තමයි මෙම වැඩසටහන ක්රියාකරන්නේ. නමුත් ඇතැම් දෑ මිනිසාට වඩා ලක්ෂ වාරයකින් කාර්යක්ෂමව කෘතීම බුද්ධියකට කරන්න පුලුවන්. කිසියම් ගණනය කිරීමක් වැනි විශේෂ දෙයක් කිසිම වෙහෙසකින් තොරව කෘතීම බුද්ධියකට කරන්න පුලුවන්. කොටින්ම කිව්වොත් දෙන ලද රාමුව තුල විශිෂ්ඨ මට්ටමින් කටයුතු කරන්න පුලුවන්. නමුත් ගැටලුව තිබෙන්නේ රාමුව පැනවීමේදීයි. මෙය තනිකරම රඳා පවතින්නේ සැලසුම් කරන හා එය ක්රමලේඛනය කරන ලද ශිල්පීන් මතයි. ආදරය, ඊර්ෂ්යාව , ක්රෝධය , වෛරය වැනිදෑ මිනිසාටවත් හරියාකාරව අවබෝධ කරගැනීමට නොහැකිව පරිගණක වැඩසටහනකට රාමුගත කරන්නේ කොහොමද? මම දකින ආකාරයට එය කිසිදා කල නොහැක්කක්.</span></div><div style="background-attachment: initial; background-clip: initial; background-color: transparent; background-image: initial; background-origin: initial; border-bottom-width: 0px; border-color: initial; border-left-width: 0px; border-right-width: 0px; border-style: initial; border-top-width: 0px; color: #444444; line-height: 20px; margin-bottom: 20px; margin-left: 0px; margin-right: 0px; margin-top: 0px; padding-bottom: 0px; padding-left: 0px; padding-right: 0px; padding-top: 0px; vertical-align: baseline;"><span class="Apple-style-span" style="font-family: Verdana, sans-serif;">දැන් කෙනෙක්ට හිතෙන්න පුලුවන් මනුශ්ය ඝාතනය කිරීමට සාදන ලද කෘතීම බුද්ධියක වෛරයක් නැද්ද කියලා. ඇත්තටම එහි වෛරයක් නෑ වෛරය ඇත්නම් තිබෙන්නේ එය සැලසුම් කල කෙනා තුලයි රාමුව පණවන ලද්දේ කෘතිම බුද්ධිය සැකසූ පුද්ගලයා/ පුද්ගල පිරිස තුලයි. කෘතීම බුද්ධිය සිදුකරන්නේ එම රාමුව තුල අවිඤ්ඥානිකව කටයුතු කිරීමයි.</span><br />
<span class="Apple-style-span" style="font-family: Verdana, sans-serif;">යම් දවසක මනුෂ්ය සංහතියම කෘතීම බුද්ධියක් නිසා විනාශවී ගියද කෘතීම බුද්ධිය මිනිසා අබිභවා ගියා යයි කිව නොහැක මන්දයත් එම විනාශයට මග පාදන ලද්දේ මිනිස් බුද්ධියයි. එම විනාශය සිදුකල රාමුව පනවන ලද්දේ මිනිස් බුද්ධියයි. එමනිසා කිසිවිටෙක කෘතීම බුද්ධියකට(පරිගණක වැඩසටහනකට )මිනිස් බුද්ධිය අභිබවා යා නොහැකිය.</span></div>Tech ලන්තයhttp://www.blogger.com/profile/17395067974404768436noreply@blogger.com2tag:blogger.com,1999:blog-4697921928961365927.post-37627287452937762412011-06-07T11:28:00.009+05:302011-09-06T13:29:02.344+05:30පරිගණකයේ ඉතිහාසය<div style="background-attachment: initial; background-clip: initial; background-color: transparent; background-image: initial; background-origin: initial; border-bottom-width: 0px; border-color: initial; border-left-width: 0px; border-right-width: 0px; border-style: initial; border-top-width: 0px; color: #444444; line-height: 18px; margin-bottom: 0px; margin-left: 0px; margin-right: 0px; margin-top: 0px; padding-bottom: 0px; padding-left: 0px; padding-right: 0px; padding-top: 0px; vertical-align: baseline;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgCl9f128H8aahZ3pUPAMZOgMagU9DtpSm2pVFb4y8HKxUrqO5q3rphJoQWhSGwFUUzHWGD4cxE7JjFtua2y-RSJWIvEwBgNoZHvaVHSfQO_vbvk69AVPmG58bKwEcO6MiopOqupZrbmWbt/s1600/images.jpg" imageanchor="1" style="clear: left; float: left; font-family: Arial, 'Trebuchet MS', sans-serif; font-size: 13px; margin-bottom: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgCl9f128H8aahZ3pUPAMZOgMagU9DtpSm2pVFb4y8HKxUrqO5q3rphJoQWhSGwFUUzHWGD4cxE7JjFtua2y-RSJWIvEwBgNoZHvaVHSfQO_vbvk69AVPmG58bKwEcO6MiopOqupZrbmWbt/s1600/images.jpg" /></a><span class="Apple-style-span" style="font-family: Times, 'Times New Roman', serif;">පරිගණකයක් යනු දෙනලද දත්තයන් දී ඇති උපදෙස් මත ක්රියාකරණ යන්ත්රයකි.ජැකාර්ඩ් රෙදි වියනය (Jacquard loom) මුල්ම ක්රමලේඛ කළ හැකි උපකරණ අතරින් එකකි.පළමු පරිගණක ලෙස එක් උපකරණයක් නම් කිරීම අපහසුය. මන්දයත් ‘පරිගණකය’ යන වදන කාලාන්තරයක් තිස්සේ විවිධ අර්ථ කථනවලට හේතු පාදක වී ඇත. මුලින්ම පරිගණකය ලෙස හැඳින්වූ යේ ගණිතමය ගණනය කිරීම සිදු කළ පුද්ගලයන්ය. (මිනිස් පරිගණක – යාන්ත්රික ගණක උපකරණවල උදව් ඇතිව)නූතන පරිගණකයේ ඉතිහාසය ආරම්භ වන්නේ එකිනෙකින් වෙන්වූ තාක්ෂණික ක්රම දෙකකිනි – ස්වයංක්රීය ගණනය කිරීම හා ක්රමලේඛනයේ හැකියාව.</span></div><div style="background-attachment: initial; background-clip: initial; background-color: transparent; background-image: initial; background-origin: initial; border-bottom-width: 0px; border-color: initial; border-left-width: 0px; border-right-width: 0px; border-style: initial; border-top-width: 0px; color: #444444; line-height: 18px; margin-bottom: 0px; margin-left: 0px; margin-right: 0px; margin-top: 0px; padding-bottom: 0px; padding-left: 0px; padding-right: 0px; padding-top: 0px; vertical-align: baseline;"><span class="Apple-style-span" style="font-family: Times, 'Times New Roman', serif;">මුල් කාලීන යාන්ත්රික ගණන උපකරණවලට උදාහරණ ලෙස </span><br />
<a name='more'></a><span class="Apple-style-span" style="font-family: Times, 'Times New Roman', serif;">ඇබකසය , සර්පණ රූල, තාර්කික තරු මාලිමාව හා ඇන්ටි කයිතේර (Antikythera) යාන්ත්රණය (150- 100 BC කාලයේ) දැක්විය හැකිය. මධ්යම යුගවල අවසානයේදී යුරෝපීය ගණිතයේ හා ඉංජිනේරු ශිල්පයේ යළි පිබිදීමක් ඇතිවිය. විල්හෙල්ම් ශිකර්ඩ්ගේ (Wilhelm Schikard) 1623 උපකරණය යුරෝපීය ඉංජිනේරුවන් විසින් නිපද වූ ප්රථම යාන්ත්රික ගණන යන්ත්රය විය. නමුත් මෙම උපකරණ කිසිවක් පරිගණකයේ</span><br />
<span class="Apple-style-span" style="font-family: Times, 'Times New Roman', serif;">නූතන අර්ථ දැක්වීමට නොගැළපේ. මන්ද යත් මේවා ක්රමලේඛගත කිරීමට නොහැකි බැවිනි.<span id="more-88" style="background-attachment: initial; background-clip: initial; background-color: transparent; background-image: initial; background-origin: initial; border-bottom-width: 0px; border-color: initial; border-left-width: 0px; border-right-width: 0px; border-style: initial; border-top-width: 0px; margin-bottom: 0px; margin-left: 0px; margin-right: 0px; margin-top: 0px; padding-bottom: 0px; padding-left: 0px; padding-right: 0px; padding-top: 0px; vertical-align: baseline;"></span></span></div><div style="background-attachment: initial; background-clip: initial; background-color: transparent; background-image: initial; background-origin: initial; border-bottom-width: 0px; border-color: initial; border-left-width: 0px; border-right-width: 0px; border-style: initial; border-top-width: 0px; color: #444444; line-height: 18px; margin-bottom: 0px; margin-left: 0px; margin-right: 0px; margin-top: 0px; padding-bottom: 0px; padding-left: 0px; padding-right: 0px; padding-top: 0px; vertical-align: baseline;"><span class="Apple-style-span" style="font-family: Times, 'Times New Roman', serif;">ඇලෙක්සැන්ඩ්රියාවේ වීරයා (Hero of Alexandriya) (c.10 – 70AD) යාන්ත්රික රංග ශාලාවක් තැනූ අතර එහි මිනිත්තු 10ක නාට්යයක් ප්රදර්ශනය කරන ලදී. එය ක්රියාත්මක වූයේ කඹ හා බෙරවලින් යුක්ත වූ සංකීර්ණ පද්ධතියකිනි. යාන්ත්රණය කුමන කොටස කුමන වේලාවකදී කුමන ක්රියාව සිදුකරයි ද යන්න එමගින් තීරණය විය. මෙය ක්රමලේඛ කිරීමේ හැකියාවේ මූලාරම්භය වේ. 1801 දි ජෝසප් මේරි ජෙකාර්ඩ් (Joseph Marie jacquard) ඔහුගේ රෙදි පිළි වියනය වැඩි දියුණු කරන ලදී. එහි සංකීර්ණ රටා ස්වයංක්රීයව විවීම සඳහා සිදුරු සහිත කඩදාසි පත්රිකා භාවිතා කළ අතර මෙය පරිගණකවල දියුණුවේ වැදගත් පියවරක් වේ. මන්ද යත් වියන රටා නිර්ණය කිරීමට සිදුරු සහිත කාඩ්පත් භාවිතය මුල් කාලීන එහෙත් සීමා සහිත ක්රමලේඛ කිරීමේ හැකියාවේ ස්වරූපයකි.</span></div><div style="background-attachment: initial; background-clip: initial; background-color: transparent; background-image: initial; background-origin: initial; border-bottom-width: 0px; border-color: initial; border-left-width: 0px; border-right-width: 0px; border-style: initial; border-top-width: 0px; color: #444444; line-height: 18px; margin-bottom: 0px; margin-left: 0px; margin-right: 0px; margin-top: 0px; padding-bottom: 0px; padding-left: 0px; padding-right: 0px; padding-top: 0px; vertical-align: baseline;"><span class="Apple-style-span" style="font-family: Times, 'Times New Roman', serif;">ස්වයංක්රීය ගණනයේ හා ක්රමලේඛ කිරීමේ හැකියාවේ එකතුවීමේ ප්රථම පරිගණකය නිර්මාණයට හේතු විය. 1837 දී පූර්ණ ලෙස ක්රමලේඛගත කළ හැකි යාන්ත්රික පරිගණකයක් සංකල්පනය කිරීමේ හා සැලසුම් කිරීමේ පළමු වැනියා වීමට චාල්ස් බැබේජ්ට (Charles Babbage) හැකිවිය. ඔහු එය විශ්ලේෂණික එන්ජිම (Analytical Engine) ලෙස හැඳින්විය. සීමාසහිත මූල්යමය වත්කම් නිසාත් , නිර්මාණය අළුත්වැඩියා කිරීම් වළක්වා ගැනීමට නොහැකි නිසාත් බැබේජ් ඇත්ත වශයෙන්ම කිසිමදාක ඔහුගේ විශේලේෂණික එන්ජිම නිර්මාණය නොකරන ලදී.</span></div><div style="background-attachment: initial; background-clip: initial; background-color: transparent; background-image: initial; background-origin: initial; border-bottom-width: 0px; border-color: initial; border-left-width: 0px; border-right-width: 0px; border-style: initial; border-top-width: 0px; color: #444444; line-height: 18px; margin-bottom: 0px; margin-left: 0px; margin-right: 0px; margin-top: 0px; padding-bottom: 0px; padding-left: 0px; padding-right: 0px; padding-top: 0px; vertical-align: baseline;"><span class="Apple-style-span" style="font-family: Times, 'Times New Roman', serif;">1890 දී පැවැත්වූ එක්සත් ජනපද සංගණනයේ දී හර්මන් හොලේරිත් (Herman Hollerith) සැලසුම් කරන ලද පරිගණනය කිරීමේ ලැයිස්තුගත කිරීමේ හා ලේඛන ගත කිරිමේ සමාගම මගින් නිෂ්පාදනය කරන ලද විශාල පරිමාණ ස්වයංක්රීය සිදුරුපත් දත්ත සැකසුම් යන්ත්ර භාවිතා කරන ලදී. පසුව IBM බවට පත්වූයේ මෙයයි. 19 වන සියවස අවසානයේදි ප්රායෝගික පරිගණක යථාර්තයක් කර ගැනීමට අවශ්ය බවට පසුව ඔප්පු වූ තාක්ෂණ ක්රම ගණනාවක් මතුවීමට පටන් ගැණුනි. සිදුරු පත් , බූලියන් වීජ ගණිතය , රික්ත නළය හා ටෙලි මුද්රකය ( Tele Printer) ඒ අතර වේ.</span></div><div style="background-attachment: initial; background-clip: initial; background-color: transparent; background-image: initial; background-origin: initial; border-bottom-width: 0px; border-color: initial; border-left-width: 0px; border-right-width: 0px; border-style: initial; border-top-width: 0px; color: #444444; line-height: 18px; margin-bottom: 0px; margin-left: 0px; margin-right: 0px; margin-top: 0px; padding-bottom: 0px; padding-left: 0px; padding-right: 0px; padding-top: 0px; vertical-align: baseline;"><span class="Apple-style-span" style="font-family: Times, 'Times New Roman', serif;">20 වන සියවස මුල් භාගයේදී බොහොමයක් විද්යාත්මක පරිගණක අවශ්යතා සපුරා ගත්තේ සීඝ්රයෙන් ජනප්රිය වූ ප්රතිසම පරිගණක (Analog Computers) මගින් වූ අතර ගණනය කිරීම් මත පදනම් වූ යාන්ත්රික හෝ විද්යුත් මොඩල භාවිතා විය. කෙසේ වුවත් මේවා ක්රමලේඛ කළ නොහැකි අතර නවතම ඩිජිටල් පරිගණක මෙන් නොව නිපුණත්වයෙන් හා නිරවද්යතාවයෙන් අඩු විය</span><span class="Apple-style-span" style="font-family: 'Trebuchet MS', sans-serif;">.</span></div>Tech ලන්තයhttp://www.blogger.com/profile/17395067974404768436noreply@blogger.com2tag:blogger.com,1999:blog-4697921928961365927.post-29975223282444080902011-06-06T23:08:00.003+05:302011-09-06T13:23:38.359+05:30Windows 07 වලින් පසුව Midori කරලියට එයි<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEiU614AKdIsk-hFgvjMhBdzdKddLuYI8DrhzHDd2z-M9Glwsx2M4QqsMzq6-SzWKGAPjRVXpMJRAlT607_7RCoRX9dJWD3Xq0ky9fmNET4cfGY3pBQist3a0tQoR5d9JsAWzQlAQ3di4Le8/s1600/windows-midori1.jpg" imageanchor="1" style="clear: right; float: right; margin-bottom: 1em; margin-left: 1em;"><img border="0" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEiU614AKdIsk-hFgvjMhBdzdKddLuYI8DrhzHDd2z-M9Glwsx2M4QqsMzq6-SzWKGAPjRVXpMJRAlT607_7RCoRX9dJWD3Xq0ky9fmNET4cfGY3pBQist3a0tQoR5d9JsAWzQlAQ3di4Le8/s1600/windows-midori1.jpg" /></a><br />
<div style="background-attachment: initial; background-clip: initial; background-color: transparent; background-image: initial; background-origin: initial; border-bottom-width: 0px; border-color: initial; border-left-width: 0px; border-right-width: 0px; border-style: initial; border-top-width: 0px; color: #444444; font-family: Arial, 'Trebuchet MS', sans-serif; line-height: 20px; margin-bottom: 20px; margin-left: 0px; margin-right: 0px; margin-top: 0px; padding-bottom: 0px; padding-left: 0px; padding-right: 0px; padding-top: 0px; vertical-align: baseline;">මෙතෙක් කලක් ඉදිරිපත් කළ Windows පරම්පරාවේ මෙහෙයුම් පද්ධති වලට සමුදෙමින් නව ලොවට ගැලපෙන අලුත්ම මාලදියේ මෙහෙයුම් පද්ධතියක් ඉදිරිපත් කිරීමට Microsoft සමාගම මේවනවිට සූදානම්ව සිටියි.එම සමාගමේ තාක්ෂණික උප සභාපති වන එරික් රයිඩර් යටතේ මේ සම්බන්ධයෙන් වූ සියලුම තාක්ෂණික වැඩි දියුණු කිරිම් සිදුවී ඇත.මෙම නව මෙහෙයුම් පද්ධතය Windows Midori ය.</div><div style="background-attachment: initial; background-clip: initial; background-color: transparent; background-image: initial; background-origin: initial; border-bottom-width: 0px; border-color: initial; border-left-width: 0px; border-right-width: 0px; border-style: initial; border-top-width: 0px; color: #444444; font-family: Arial, 'Trebuchet MS', sans-serif; line-height: 20px; margin-bottom: 20px; margin-left: 0px; margin-right: 0px; margin-top: 0px; padding-bottom: 0px; padding-left: 0px; padding-right: 0px; padding-top: 0px; vertical-align: baseline;">මේ දක්වා Microsoft සමාගම විසින් වින්ඩොස් මාදිලියේ මෙහෙයුම්<br />
<a name='more'></a>පද්ධති 7 ක් සැලසුම්කර තිබේ.Windows Vista යනු මෙම වින්ඩොස් මෙහෙයුම් පද්ධති පෙලෙහි 6 වන්න වූ අතර Windows 07 එහි අලුත්ම මෙහෙයුම් පද්ධතිය වේ.කෙසේ වුවද මෙම සමාගම මෙවර හඳුන්වාදීමට සැලසුම් කර ඇත්තේ අලුත්ම මාදිලියේ මෙහෙයුම් පද්ධතියකි.එනම් Microsoft midori හි විනඩොස් වර්ගයේ කර්නලයක් හෙවත් ප්රධාන කෙත සටහනක් නොමැත.</div><span id="more-1" style="background-attachment: initial; background-clip: initial; background-color: transparent; background-image: initial; background-origin: initial; border-bottom-width: 0px; border-color: initial; border-left-width: 0px; border-right-width: 0px; border-style: initial; border-top-width: 0px; margin-bottom: 0px; margin-left: 0px; margin-right: 0px; margin-top: 0px; padding-bottom: 0px; padding-left: 0px; padding-right: 0px; padding-top: 0px; vertical-align: baseline;"></span><br />
<div style="background-attachment: initial; background-clip: initial; background-color: transparent; background-image: initial; background-origin: initial; border-bottom-width: 0px; border-color: initial; border-left-width: 0px; border-right-width: 0px; border-style: initial; border-top-width: 0px; color: #444444; font-family: Arial, 'Trebuchet MS', sans-serif; line-height: 20px; margin-bottom: 20px; margin-left: 0px; margin-right: 0px; margin-top: 0px; padding-bottom: 0px; padding-left: 0px; padding-right: 0px; padding-top: 0px; vertical-align: baseline;">2003 වසරේදී Microsoft Research ආයතනය Singularity Project නම් ව්යාපෘතිය දියත් කරමින් නවතම ආකාරයේ මෙහෙයුම් පද්ධති නිර්මාණය කිරීමේ මුල් පියවර තබන ලදී.මේ යටතේ ඕනෑම පර්යෙෂකයෙකුට වාණිජමය වාසි ලබා නොගැනීමේ කෙන්දේසිය මත Singularity 1.0 නම් මෙහෙයුම් පද්ධති කර්නලය 2007 වසරේදී වසරේදී වැඩිදුර විමසා බැලීමේ කටයුතු සඳහා Microsoft සමාගම නිකත් කළේය.ඔවුන් එසේ ක්රියා කරනලද්දේ එමගින් ලබාගත් දැනුම උකහා ගනිමින් මෙය තව දුරටත් දියුණු කිරීමට හැකි බැවිනි.මේ හේතුවෙන් දැන් ඔවුන් හට Microsoft Midori වණිජ වශයෙන් වෙළඳ පොළට ඉදිරිපත් කළ හැකිය.තම හඳුන්වා දීම පිළිඹඳ අදහස් දක්වන Microsoft සමාගම පවසන්නේ අන්තර්ජාලය මත පදනම් වු අනාගත මෙහෙයුම් පද්ධති වල මූලාරම්භකයා Microsoft Midori වනු ඇති බවය෴</div>Tech ලන්තයhttp://www.blogger.com/profile/17395067974404768436noreply@blogger.com2